Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Gladstone [William Ewart] és az ingatlan-zálog. 10. [r.]

váltási jobban, a zálogösszeg pedig a visszaváltási összeg jelképében jut kifejezésre. Abban a tézisben eszerint, amely a megállapítás előbb tárgyalt második pontjában foglaltatik, nincs semmi batár szabva abban az irányban, mekkora visszaváltási összegtől feltételezetten lehessen és lehetett A-nak megcselekednie azt, hogy a reá visszaruházott jogi jogosultságot B. utasításából a csupán átmeneti szereplésü E-n keresztül tovább ruházza. Amiben benne rejlik, hogy e tézis szerint, mint erről már előbb szó volt, A. — megnyervén hozzá B-nek a segítségét — a méltányossági hitelezőknek a B. kifizetett követelését meghaladó „még pedig határtalan összeg erejéig elibök vághat".32 De térjünk rá magára erre a kérdésre, amint az az im közölt harmadik megállapítási pontban mintegy emfaticus módon föl van vetve. Igen nagy fába vágnók a fejszét, ha eme kérdésibe az angol jog saját szempontjából akarnánk belebocsátkozni, azzal a célzattal, hogy arra kellőképen megfeleljünk. E végből szükséges volna előbb szellemi lényünket és eszünk járását iigyszólva teljesleg és fenekestül kicserélni. Amire az itthoni láthatár és észjárás eljuthat, az legfeljebb az efféle konklúzió: ezt, ugy vélem, megértettem, amazt ellenben nem; enynyit, ugy vélem, képes valók felfogni, amazt ellenben nem; emez világos előttem, ellenben amaz, mint különösen az előbb tárgyalt második megállapítási pont is: hoc est quadratum, quod non vult intrare caput rotundum. Hogy valamit az ő dolgaikból teljesen átértettünk volna: ettől az illúziótól legjobb ha a lehetőséghez képest távolmaradunk. Gneist Rudolf és az „angol jogi gondolat". Lám! a világhírül német nagyság, Gneist Rudolf, pedig minő óriási lángésszel és aparátussal, gonddal és vasszorgalommal, megírta epochális munkáját, melynek cime az alább idézett amerikai íróként „Eiiglisches Verwaitungsreeht". .És? . . . Azt mondja a pedig igen szedátusnak látszó amerikai jogtudós13 az ő az angol alkotmányjogról irt két kötetes nagy munkájában,14 hogy „mindamellett érezni, hogy soha sem fogta föl — már tudniillik Gneist Rudolf — kellőképen a lényét az angol jogi gondolat szellemének" (One feels, however, that he never perceived correctly the underlying current of English legal thought).15 Pontosság kedvéért meg kell emlitenem. miként 12 1923.-éví. 166. old. 13 A. Lawrence Lowel], Professor of the Science of Government in Harvard University. The Government of England, New-York 1909. ,s M. m. II. köt. 490. old. 1. jegyz.