Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A becsület védelméről szóló 1914 : X L I . t.-cikk

129 . Ha ez a dologi jogosítványok elsorolása akar lenni, hogyan kerül ide tkv.l Talián ia tkv. is dologi jogosítvány? Ha pedig a dologi jog c. fejezet beosztását akarja ez az elsorolás adni, akkor miért kerül a tkv. a tulajdonjog és az idegen dologibeli jogok közé? 13. Erősen kétlem, hogy az Omega-óra egyedi dolog (133. old. 5. bek.). Ugyanitt az elhasználható dolgot igy definiálja: „Elhasználható, illet\e elfogyasztható az oly dolog, mely a fogyasztásra van rendelve. Következő bekezdéséhen: „Osztható dolog alatt értjük azokat, amelyeknek feldarabolása az állag sérelme nélkül lehetséges." Két bekezdéssel lejebb: „Az alkotórész a dologtói el nem választható anélkül, hogy az illető dolog vagy pedig elválasztott része el nem pusztulna." Eszerint ha a télikabátom gombja leszakad, ez vagy a kabátnak vagy a gombnak pusztulását jelenti. Köv. oldal 1. bek.-ben: „Tartozék alatt értjük azt a dolgot, mely a fődolog rendeltetését előmozdítja*" A tartozék fizikai önállóságáról megfeledkezik. Ugyanez oldalon, a dolog összességéről szólva, nem tisztázza a fogalom jogi jelentőségét. Ma 1927-ben, következetesen operál a testetlen dolog avult fogalmával (132. old. ut. és utolsó előtti bek., 134. old. 8. bek.) Zavaros definitiót ad a birtok-ról (135. old. 1. mondat): „A birtok (possessió) alatt tényleges állapotot értünk a dolog felett, amely szerint a dolog valakinél van, anélkül, hogy az illető szükségképen a birtok tulajdonosa volna." (Vesd össze ezzel a 299. oldalon 8. bekezdésében az engedményről mondottat: „Az engedménnyel a követelés tulajdonjoga száll át az engedményesre.") Ugyanez oldal 3. bek.-ben: „Birlalás alatt értjük azt, mikor valaki valamely dolog felett a tényleges hatalmat gyakorolja, de semmi egyebet." Hogy a zavar teljes legyen, egy mondattal lejebb ez áll: „A birlaló (detentor) a hordár, akivel dolgaimat elszállíttatom, a kézizálog hitelező, aki a zálogtárgy birtokában van." A köv. mondatban megtagadja minden birlalótól a birtokvédelmet. Ez is tévedés! Általában: a 135—136. oldalon előadott „A birtok" c. fejezet példátlanul zavaros, akárcsak lejebb .a 266—268. oldalon a „Szolgáltatás fajai", majd 282—284. oldalakon a „Késedelem" c. fejezet és a 291—294. oldalakon az „Egyetemlegesség" c. (fejezet stb. stb. 14. 139. old. 2. bek.: A sommás visszahelyezési per egy évi időtartamát az 1805-ben kiadott birtokrendezési rendelet állapítja meg". Egy mondatban mennyi tévedés! a) A mondat szóhangzata szerint minden sommás visszahelyezési pernek egy évig kellene tartania. Az egy év a keresetelévülés idejét jelenti, nem a per tartamát, b) Az idevágó jogforrás nem 1805-ből való, hanem 1802-ből, c) még pedig nem rendelet, pláne birtokrendezési rendelet, hanem törvény (1802:XXTI. t.-c. 1. §-a). 15. A 167. oldalon két erős tévedés: a) „A tulajdonszerzés c. fejezet 2. bek.-ben igy definiálja az eredeti tulajdonszerzést: „Eredeti tulajdonszerzésről akkor beszélünk, ha a tulajdonjog a tulajdonszerző által elsőizben létesül, azelőtt még tulajdonról szó sem lehetett." b) A köv. bek.-ben az egyesülést, átalakítást és feldolgozást a származékos szerzésmódok közé sorozza. 16. A 172. oldalon alulról 4. bek.-ben közölt példa fogalmazása kifogásolható: „Ha saját magjainkkal másnak a telkét bevetjük . . ." Ugyanzen oldalon a köv. bek.-ben nem helyesen magyarázza me? a felülépitmény fogalmát: „Felülépitményről beszélünk akkor, ha idegen telken épületet emelünk a saját anyagunkból. Ezt a felülépitményt a tkv.hen is ki lehet tüntetni, megosztott tulajdon alapján."