Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - A becsület védelméről szóló 1914 : X L I . t.-cikk

126 bizonyos alapvető tételek állapítandók meg avégett, hogy a teendők,, melyek minden eljárásban, (akár csődben, akár csődön kivül) előfordulnak (a vagyontömeg, hitelezői minőség megállapítása stb.) csak egyszer teljesitendők, továbbá, hogy az egyes eljárási nemek közt bizonyos rendszeres összefügés, egymásbafogás legyen. Ezután szerző részletesein tárgyalja ngy a csődbeli, mint a csődönkivüli eljárásunknak mostani hibáit, hiányait és hátrányait. Belevonja tanulmánya körébe a csődön kivüli megtámadását bizonyos jogügyleteknek. Felsorolja a magánjogunknak (beleértve a keresk. jogot is) azon intézkedéseit, amelyek a hitelezőnek — bizonyos esetekben — védelmet nyújtanak, pl. a törvényes zálogjogot, visszatartási és megtartási jogot, a beszámítást stb. és kitér a hitelnek a büntetőjog által nyújtott védelmére is. Ezután felsorolja szerző egyenként azokat a reformjavaslatokat, amelyekre szükségünk van és minden egyes javaslatát külön-külön megindokolja, ezután összefoglalja a reforminditványait a következőkben: Mihelyt az adós fizetőképtelen, köteles azt a bíróságnál bejelenteni, leltár stb. bemutatása mellett és kéri az eljárás megindítását anélkül, hogy megjelölné, melyik eljárást. A hitelező is kérheti az eljárás megindítás,! i. de ez is közelebbi megjelölés nélkül. A bíróság a vagyontömeg megállapítása és biztonsága érdekében intézkedik, megbiz ezzel vagyonfelügyelőt vagy azt az országos hitelvédő egyesületre is bizhatja; egyidejűleg a közzététel iránt intézkedik és kitűz egy határnapot amelyen döntés történik afelett, kik a szavazattal biró hitelezők, kit illet külön kielégítési jog stb. Ezután szavazás utján — minősített többséggel — határoznak a hitelezők afelett vájjon csődbeli vagy csődönkivüli eljárást kívánnak. Ha ninlcs többség, csődeljárás alkalmazandó. Ha van többség, a bíróság dönt a hitelező többségének és hit. v. egylet meghallgatása után. Ezután a bevezető eljárás után — akár csődbeli, akár csődömkivüli eljárásról van szó — azonos szabályok szerint következnek a további lépések, ahol a tömeg értékesítése a legfontosabb, amelynél & hitelvédő egyl.-nek nagy szerepe jutna. Hogy az általános hitelezőknek minél több jusson, lehetőleg korlátozni kell a külön kielégítésre jogosított hitelezők számát és a beszámítás körét szűkíteni kell. Bizonyos jogcselekmények, a fizetőképtelenség bejelentése előtti időből, külön per nélkül — ugy, mint ma is, csődönkivüli eljárásban — legyenek hatálytalaníthatok. A csődbiztos intézménye és választmány mellőzhető, miután a hitelvédő egyl. feleslegessé teheti. Mindez egyszerűsítené az eljárást és a külöoiböző eljárási nemek egységesítését előmozdítaná. Az érdekes tanulmány elolvasását kevesebb kifogás alá eső németség, kezelését pedig tartalommutató megkönnyítené, ami azonban a tanulmány belértékéből mitsem von le, amely a napirenden levő fontos kérdés helyes megoldásához mindenesetre nagy mértékben hozzájárul. Dr. Schuster. Dr. Szögyént Gyula: A magánjog érvényes szabályai c. munkáját e lap f. évi első száma ismertette és kiemelte általános, főleg az ujabb törvények, döntvények és valorizációs gyakorlat közlésében felismert előnyeit. De a lap már ott fenntartotta a részletes bírálatra való visszatérés jogát. Sajnos, a közben beérkezett és az alább közölt részletes bírálat kétségessé teszi a kedvező állásfoglalás fenntarthatóságát. Az abban foglalt tények alapján az olvasóra bízzuk a mű értékére vonatkozó következtetés levonását. A beérkezett birálat a következőkre hivja fel a figyelmet: I. A szerző kollizióban van a római joggal, írván könyve 265. oldalának utolsó bekezdésébem hogy: „A kötelmi jog feloszlik: L általános, 2 különös rész és 3. egyes kötelmekre ... Az egyes kötelmek fejezete tulajdonképpen a különös részbe tartozik, de minthogy önálló főkötelmeket tárgyal, könnyebb áttekinthetőség szempontjából külön fejezetbe fog-