Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Megjegyzések dr. Horvátth Dániel "Az angol büntető igazságszolgáltatásról" cimű könyvének birálatára

100 átszámítására nézve, mert, a szerző nézete szerint, azt nem lehet a „fizetés" napjával 'helyettesíteni, mivel ez erőltetett magyarázat lenne. Ehhez a felfogáshoz hozzájárulni nem tudók, s mint ezt más helyen részletesen kifejtettem (amire a szerző is rámutat). Helyes szerzőnek az a kijelentése, hogy a keresk. törv. 324. §. nem állapit meg külön teljesítési helyet. Az egyes jogügyleteknél eszközlendő valorizálásra vonatkozólag kiemelést érdemel a pénzkölcsön valorizálása tekintetében felhozott heJyes, meggyőző érvelés, amely oda konkludál, hogy a pénzkölcsönből eredő követelés valorizálandó, amely álláspontját szerző a jelzálogköveteléseknél is következetesen kifejezésre juttatja. A már megítélt követelések valorizálása szempontjából helyes szerzőnek az az álláspontja, hogy res judicata kifogása nem érvényesithető és hogy az alperes a követelés jogalapjával szemben is hozhat fel kifogásokat az uj perben. Mindezzel csak felületesen vázolhattam a köny sokoldalú, bő, egyik kérd;s elől sem kitérő tartalmát és a legnagyobb részét még nem is érinthettem helyszűke miatt. Befejezésül még esak ezt jegyzem meg: Azáltal, hogy legközelebbről már meg lesz hozva az a „Schmerzenskind", amelyet valorizációs törvénynek fogunk nevezni, a Dr. Schwartz Tibor könyve aktualitását nem csak el nem veszíti, hanem azt akkor fogja megnyerni, mert kommentárja lesz annak a törvénynek igen számos vonatkozásban. Aki a törvényt megakarja érteni és helyesen alkalmazni, tisztában kell legyen a kérdés keletkezésével, fejlődésével, elméleti jelentőségével stb. Ezeket pedig megtanulja e könyvből. Ugy ügyvédnek, mint birónak és mindenkinek, aki e probléma iránt érdeklődik, melegen ajánlom ezt a könyvet; belőle megtudja azt, ami a fődolog és amit mégis még sokan nem tudnak, t. i. azt, hogy mi a valorizáció. Dr. Schuster Rudolf. Újlaki Géza: A választott bíráskodás kézikönyve. Egy könyv, ami sem több, sem kevesebb, mint amit a cime mond: kézikönyv, még pedig egy igen használható, gyakorlati jó kézikönyv. A jó gyakorlati célú kézikönyv mintájául szolgálhat. Logikus, világos rendszerbe van szedve az egész joganyag, megvan benne minden, ami a választott biráskodás körében felmerülhet, minden a maga helyén. Nem tartozik azok közé a kommentárok közé, amelyek megszűnnek ott, ahol a vitás kérdés kezdődik. Ugyancsak sok ilyen kézikönyvnek hibája az, hogy a sok elmélet és eredetiségre való törekvés közt elvész a gyakorlati útmutató és elvész a meglévő joganyag áttekinthetősége. Újlaki Géza a szorgalmas gyűjtő munkájával összeszedett mindent, ami a tárgyalt körre vonatkozik és azt oly világosan, szépen rendezte el, hogy a szöveg logikája tárgymutató és tartalomjegyzék nélkül is megmutatja minden egyes részről, hogy bol található. Különösen értékesnek tartom a könyv harmadik részét, amelyben a választott biró, különösen a laikus biró részére süritve feldolgozza világosan és értjietően azokat a fő jogszabályokat, amelyeket még az anyagi és alaki szabályokat legszabadelvübb módon kezelő jury sem hagyhat figyelmen kivül. Rövid pár szakasz, de elegendő arra, hogy sok laikus választott bíróságot is képessé tesz alakilag és tartalmilag hibátlan itélet meghozatalára. A szerző ezzel a könyvével is a gyákorlati jogalkalmazás munkáját tncaditotta hathatósan elő. Dr. Petrik Aladár. Bekü'dött könyvek: Angyal Pál: A hecsület védelméről szól6 1914: XLL t.-ciifck. — Egyed István: Közjogi alapis'-nerete'k. — Bálás P. Elemér: Szerzői jogi reformtörekvések. — Dr. Konrád Ernő: •Gya&orlati büntetőjog. • Ismentötésükre legközelebib1 visszatérünk. Pallas részvénytnrsnsáír nyomdája Budapesten V., Honvéd-iitca 10. (Telefon: T. 205—67. 205—08. 205—69.) Felelős vezető: Tii-inger Károly műszaki igazgató.