Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - A perbehívás

71 köteles, ennek elmulasztása az eljárás törvényszerűségébe ütköző szabálytalanság. (Kuria: 6469/1888. P.) Alig hiszem, hogy a Pp. 90. i áinak a perbehivás közlésére vonatkozó rendelkezését ily, a biró mérlegelését kizáró merevséggel lehetne értelmezni. A perrendtartás magyarázói általában azt a felfogást vallják ugyan, hogy a perbehivást az ellen féllel és a perbehivottal is közölni kell,1 sőt van, aki vitatja, hogy amig a per jogerősen befejezve nincs, a bíróság a perbehivás közlését meg nem tagadhatja és az ellenfél azt sikeresen nem ellenezheti. Az azonban bizonyos, hogy az ellenfél a Pp. 87. §-a értelmében kérheti a perbehivott bejelentett beavatkozásának visszautasítását, miből következik, hogy ebben az esetben a bíróság a beavatkozás jogosultságának a vizsgálatába bocsátkozik, és ennek eredményeként a perbehivott beavatkozását esetleg visszautasítja.2 A Pp. 87. és 90. §-ának, valamint e §-ok miniszteri inei>' okolálsanak egybevetéséből mindössze tehát az következik, hogy a bíróság a perbehivott már megtörtént beavatkozásának vizsgálatába is csak abban az esetben bocsátkozik, ha a felek valamelyike a beavatkozás visszautasítását kéri, magának a perbehiváisnak jogosultságát és törvényes feltételeinek fennforgását azonban nem vizsgálhatja, hanem a perbehivást teljesíteni köteles. Ez utóbbi elvnek szigorú alkalmazása megbéníthatja ;i biró pervezetését. Perrendtartásunk rendszere ugyanis arra vall, hogy a per egész menetét a biró pervezetése dominálja, ami egyébiránt a szóbeliségnek természetes következménye. Ez jut kifejezésre a perrendtartás számos oly rendelkezésében, amely a perben fölmerülő kérdések fölött való döntést a biró legjobb belátáisára bízza. A bírónak pedig ugy kell vezetnie a pert, hogv minden intézkedése közelebb hozza a felek vitájál a végpldöntéshez. Ez a cél követeli, hogy a feleknek minden perbeli cselek ménye a biró kritikája alá kerüljön. Ennek az elvnek csorbítása az, ha a felek némely perbeli cselekményét kivonjuk a biró szabad mérlegelésének köréből. A perbehivás a perbehivó félnek éppen olyan perbeli cselekménye, mint például a bizonyítás elrendelése iránt előterjesztett indítvány. Ha tehát a biró lee-jobb beláltása szerint dönthet arról, hogy a bizonyítás kérdésében előterjesztett indítványnak helytad-e vagy sem, 1 Magyary: Magyar polgári perjog, 262. lap; Kovács Mareel: A polgári perrendtartás magyarázata, I. köt. 158. 1.; Jancsó Gy.: A magyar polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve, I. köt. 279. 1.; Antalfi Mihály: Polgári perrendtartás, I. köt. 306. 1. 2 Ugyanigy: Kovács M.: Id. m. I. köt. 158. 1.; Jancsó Gy.: Id. in. I. köt. 279. 1.; Antalfi M.: Id. m. köt. 304., 306. 1. Ellenkező: Magyary G.: Id. m. 262. 1.; Gaár V.: A magyar polgári perrendtartás magyarázata, I. köt. 76. 1.