Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - A törvényes zálogjog védelme

66 minden más joggal. Mint az alábbiakból látni fogjuk, a törvényes zálogjognál azonban el kell jutnunk odáig, hogy az, ha szabad igy kifejezni magam, csak kényelmesebb a végrehajtási zálogjognál, mert nem kell külön formális aktussal megszerezni: de nem jobb. Minden zálogjog annyit ér, amilyen könnyen és hatásosan érvényesithető. A törvényes zálogjog, amig a magánjog keretén belül mozog, rendben van, de ha fondorlattal, vagy erőszakkal elvonják a tárgyat a zálogjogra jogosítottól, a magánjog szabályai már nem segitenek neki. Ha perrel kell jogainak érvényt szerezni, akár ne is lett volna soha törvényes zálogjoga. Önkéntelenül a büntetőtörvénykönyv után kell nyúlnunk ennek a fontos jognak a megoltalmazására. Konkrét eset és — az uj lakásviszonyokra tekintettel mindinkább előfordulhat, hogy a bérlő kihurcolkodik minden fölmondás és bejelentés nélkül, üresen hagyván a lakást, adós marad a bérrel. Állapodjunk meg, mielőtt tovább megyünk abban, hogy ha hátralékos bértartozás van, vagy pedig fölmondás nélkül távolik a bérlő, de nincs hátralékos bértartozása, a két eset egyenlő értékű. El kell fogadni, hogy a fölmondás nemcsak jog, hanem kötelesség is, amely pénzértéket jelent. Kell idejének lenni a bérbeadónak, vagy haszonbérbeadónak, hogy a fölmondási idő alatt uj bérlőről gondoskodjék, mert a folytonosság hirtelen megszakadása nem hozhat tisztességes és konzekvens bérkalkulációt sohasem, de különösen nem bármely irányban kötött felmondási körülmények között. Én szivesebben operálok jelen megbeszélésünkben egy hátralékos bérrel, mert igy markánsabban megvilágítható az a hiány, amely jogrendszerünkben ennél a kérdésnél mutatkozik. Ha a bérlő szemelőtt van, a bérbeadó bármikor megakadályozhatja elhurcolkodását s mig az ingóságok a bérlemény területén vannak, baj nincsen. Esetünkben a ház sincsen szemelőtt, a haszonbérlet területe sem. A bérfizetés esedékességének napján megjelenik a bérlő, bejelenti, hogy bért nem fizethet, a fölmondást is elmulasztotta, de hisz a bérbeadó jobban jár, ha ő, hátralékos bérlő eltávozik s nem csinál további adósságot. Kijelenti, hogy ingóságait már 3 nappal előbb el is szállította egy ködös októberi estén. Nézzük a bűncselekményt, mely általános kritériumait találjuk meg az esetben. A szándék mindenekelőtt fennforog. Az elköltözés után mondja meg, mikor már ingóságait biztonságban véli, azt, hogy ime itt sincs már. Sőt a hérfizetés ideje előtt szállitja el titokban a törvényes zálogjoggal terhelt ingókat, nehogy a bérfizetés esedékességekor konstatálható legyen cselekménye. Azt hiszem, arra a föltevésre, hogy egyéb körülményei azt igy hozták magával, egyelőre elég, ha az a felelet,