Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - Gladstone [William Ewart] és az ingatlan-zálog. 8. [r.]

kozó egyik legsarkalatosabb axiómájával, vagyis nyílt ellentétbe helyezkedés, mihelyt megmaradunk annál a kiindulópontnál, miszerint F-é a jogi jogosultság, C pedig csupán mél tányossági zálogtartó. Sarkalatos axióma névszerint, miként ez a már többször idézettekkel41 egyezésben az egyik ügylet mintatári értekezés során is olvasható, hogy „ahol a méltányosságok egyenlők, azé a győzelem, akié a jogi jogosultság" (where the equities are equal, the person who has the legal estate will prevail).42 Miből világos, miként C, mint méltányossági jogosult, csak az esetben lehetne preferálandó a jogi jogosultságot bíró F-nek, ha ez utóbbi a zálogjog szerzésekor C-nek előbb szerzett joga felől tudomással bírt volna. Nyomatékosan kiemeli e megütközést ;iz angol jog sarkala tosságaival az előttünk fekvő angol értekezés, midőn ezeket mondja: „beleütközik, úgymond, azon jól ismert szabályba, hogy valahányszor a kérdés visszterhes szerzők között forog fenn, a jogi jogosultságot a méltányossági jogosultság javára csupán az olyan fél ütheti ki a nyeregből, amely képes kimutatni a jobbik méltányosságot" (it offends against the wellknoAvn rule, as the question arose between purchasers tör value. that a legal title can only be displaced in favour of an equitable title by a party able to show a better equity).45 Már pedig, mint ugyancsak ez a jelen döntvénykritika röviden össze foglalja, a jelen esetben „Farrar ingatlanban való jogi jogosult ságnak jóhiszemű megszerzője" (Farrar was a purchaser tör value without noíice of a legal estate in land);44 kivel (Farrar ral) mint jóhiszemű, a másik fél (Manks) előbb szerzett jogáról mitsem tudó visszterhes szerzővel szemben ép ezért arról beszélni, hogy utóbbinak méltányossága a bírói figyelembevételre méltóbb, érdemesebb volna, mintsem az övé (Farrar-é) egyáltalán nem lehetséges. Vigyázzunk ez angol textusban u syntaktikai szóvonatkozásra ... „purchaser ... of" ez a vonatkozás; nem pedig: „notice of". A „without notice" itt absolute áll mint melléknévi jelző (tudomás nélküli, jóhiszemű). „Logikai félbenmaradás", így neveztük tehát. Találkoztunk ezzel egyébiránt már egy másik pontján is jelen elemzéseinknek.4"' Itt is, mint láttuk, a bíróság a jogi zálogtartót, megfosztja bizonyos e minőséggel járó jogi előnyöktől a méltányossági zálogtartó javára, anélkül hogy amazt névleg és jellegileg is jogiból méltányosságivá, emezt pedig vice versa átminősítené. S ez az, amivel a jelen ítéletben is — értve a felebbezési törvény11 1923. évi'. 197. old., 290. old. 2. bek. •2 Pvidoíiux í. köt. 563. old. ut. bek. Quart. Rwiiew 1012. évi. 353. old. Lásd fentebb 1923. évf. 290. ol.l. 137. jegyz. '* Quart Eev. 1912. 352, old. 2. bek. inf. « Fentebb 1924. évf. 179. óid. 2. bek.