Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A nemzetközi jogközösség alkotmánya

47 festése, amelyeket a politikus vagy a szociológus joggal megmosolyog. Ha azonban a jogszociológiai vizsgálat arról győz meg, hogy a Verdrossféle moinisztikus noirmalogikai kép egészben vagy részben a tényeknek is megfelel, hogy a normák piramisának a szabályérvényesitő cselekvéseknek egy piramisa felel meg és az összefüggés ugyanabban az értelemben áll fenn a cselekvések és a normák között, akkor Verdross ragyogó fejtegetései igazolásra találhatnak. Ha az államok között tényleg érvényesülő szabályok állnak fenn, amelyek alapján szükség esetén kényszerrel érvényesített jogok illetik és kötelezettségek terhelik az államokat, akkor van államfeletti jog, akkor a szuverenitás nemzetközi jogi hatáskör, s az állami jog csak konkretizálása a nemzetközi jognak. Ámde ez a ténykérdés esetleg nem válaszolható meg ugyanazonos értelemben az összes államokra nézve. Lehet hogy egyes korokban és egyes területeken van, más korokban és más területeken ellenben nincs államfeletti jog. A háború utáni békevágyó nemzetközi felfogásnak mindem esetre a Verdross által festett kép felel meg a „jogi világkép egységéről". Hogy ez az egység ma valóság-e vagy utópia, az ténykérdés, amelynek lelkiismeretes vizsgálatán fordul meg a normalogikai konstrukció sorsa. A könyvnek ugy az alapvető elméleti része, mint a részletekbe menő ragyogó fejtegetései messze kimagaslanak a nemzetközi jogi irodalom termékei közül. Horváth Barna. Locarno és a német—orosz semlegességi szerződés. Faluhelyi Ferencnek, a pécsi egyetem nagymunkásságu tanárának tollából értékes munka jelent meg e cimen a Magyar Külügyi Társaság kiadványának sorozatában. Locarno uj állomás a háború utáni Európa történetében. A „locarnoi szellem" a jószándékot jelenti azzal a háborús szellemmel való szakítással, amely már több, mint egy évtized óta őrli Európa erejét. Faluhelyi nagyon hasznos munkát végzett, amikor gondosan készített munkájával megadta a lehetőséget a magyar közönségnek a Locarnoval alapos megismerkedésre. A munka nem csak Locarnoval, hanem a német-orosz semlegességi szerződéssel is foglalkozik. E mellett jegyzetben (39—40. lap) közli annak a szövetséges szerződésnek a szövegéit is, mely 1925 okt. 16-án egyrészről Franciaország, másrészről Csehszlovákia, illetőleg Lengyelország között köttetett. így tájékoztatást nyújt a Locarnot kiegészítő azokról az egyezményekről is, melyeknek ismerete a Locarno által teremtett helyzet megismeréséhez szükségesek. A munka két részre oszlik. A második rész (a Függelék, I—CX. lap) tartalmazza „a locarnói egyezményről és a Néni cl birodalomnak a Nemzetek Szövetségébe való belépéséről szóló németbirodalmi törvény szövegét, 2. a locarnoi egyezményeket, 3. a rapallói német-orosz szerződést, 4. a berlini német-orosz szerződést, s 5. az erre vonatkozó német-orosz jegyzék-váltást. Az első rész fejezete a locarnoi konferencia előzményeit ismerteti (1—17. lap), a második a locarnoi egyezményeket magyarázza (18—60. lap), a harmadik a német-orosz semlegességi szerződéssel s annak Locarnohoz való viszonyával foglalkozik (61—82. lap), s végül a negyedik a locarnoi egyezmények jelentőségét tárgyalja (83—87. lap). Fejtegetései mindenütt világosak és alaposak. Ügyesen emeli ki a ' legszükségesebbeket s könnyen érthető tájékoztatást nynjt a nagyjelentőségű kérdésről a laikusok számára is. Helyesen fejti ki Locarno politikai és nemzetközi jogi jelentőségét. Politikai jelentősége sokkal nagyobb. Nemzetközi jogi szempontból fejlődés a jogi természetű vitákra vonatkozó obi igatorius birói eljárás s az egyéb vitákra vonatkozólag az állandó békéltető bizottságok kreálása, melyek növelik a konfliktusok békés elintézésének lehetőségét. A háborút