Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 3. szám - Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban. 1. [r.]
1)5 ))<ik neveznek, az a törvényeset vagy jogosat akarja kifejezni. A polgári perjog ugyanis épen azon okból, mert az általa érvényesitendő anyagi jog, a magánjog, a hiteljogok, első sorban legtöbbször gazdasági célokat szolgálnak, nem az erkölcstani ideált, nem az igazságosságot tekinti közvetlen vezérelvének, hanem beéri a törvényességgel, a jogvédelem nyújtásával, a jogsegélyért folyamodó fél jogának vagy valamely jogi jelentőségű ténynek a megállapításával. A polgári per főfeladata a törvényes állapot, a jogilag kötelező formában tett nyilatkozatok, Ígéretek, egyességet pontos megtartása és állami jogsegéllyel való érvényesítése. Ez a. sajátos polgári perjogi igazság. A polgári perben ennek megfelelően nincs is helye a hivatalból ATaló eljárásnak, ami a büntető perben a szabály s ennek megfelelően a polgári per elérte célját, ha a felek közt a vitás jogkérdéseket tisztázta és megállapította vagy közöttük egyességet tudott létrehozni, jóllehet a döntés vagy az egyesség megfelel ugyan a törvénynek, de nem fedi sem a való tényeket, sem az erkölcsi igazságosságot. Mit'jelent ezzel szemben a büntető perjog anyagi igazsága, vagyis helyesen, mit kell értenünk az igazság mint a büntető perjog vezérelve alatt? Semmi másat, mint amit a bölcsészeti tudományok értenek alatta. Az anyagi igazság, helyesen a jelző nélküli igazság épp ugy, mint az igazságosság nem jogi, hanem bölcsészeti fogalmak, amelyeknek értelmezésére és kifejtésére a bölcsészeti tudományok hivatottak. Az igazság, mint a büntető perjog legfőbb vezérelve, nekünk perjogászoknak sem jelent másat, mint azt, hogy a büntető eljárásban is ugy a biró, mint az eljárásra hivatott minden más tényező a logikai értelemben vett igazat köteles mindig szem előtt tartani. Nekünk, büntető perjogászoknak is az igazság a legmagasabb és az egyedüli értékmérő, amihez mérjük, ugy a sajált, mint a mások cselekményeinek helyes ségét. Az igazság előttünk is az a legmagasabb érték, az egyetlen abszolút érvényű és örök hatályú eszme, melyet nem lehet megtagadni (hiszen Somló B. szerint annak tagadása is már az elismerését foglalja magában). Az igazság nemcsak társadalmi, de valódi világtörvény, mert az igaz eszméje felette áll a jó és a szép eszméinek is, sőí Pauler Á. szép szavai szerint a jó- ós a szép sem egyebek, mint az igazságnak sajátos megjelenései, hiszen mi, emberek a jót és a szépet is csak mint az igazság megnyilvánulását vagyunk képesek felfogni. A büntető per jogban az igazság értelme és követelménye mindenekelőtt abban áll, hogy itt a bíróság és minden hatóság, mely az eljárás valamelyik szakában eljárni hivatott, mindig a való tényekre köteles határozatát vagy intézkedését alapítani. Sőt a magánszemélyeknek, a terheltnek, a tanuknak, a védőnek a nyilatkozatai is csak annyiban birnak értékkel,