Magyar jogi szemle, 1927 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 3. szám - Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban. 1. [r.]

91 nyos mérvig elfásitja őket az elvek s az elméletek iránt. A birói tévedéseket, az igazságtól való elmaradást rendszerint éppen ez az elfásultság, a tudomány haladása, ujabb vívmányai, követelósesi iránti érdeklődés hiánya idézi elő. így esik meg aztán, hogy esetleg maguk a birák sem ismerik fel azonnal egyik-másik törvényszakasz valódi értelmét, annak alapgondolatát s vagy a régibb szabályokhoz való ragaszkodásból, vagy egyes elvek tulhajtásából ferde jelszavakat teremtenek meg a gyakorlatban. Ezek a ferde, téves jelszavak, a büntetőbirói gyakorlat túlzásai, a vezérelvek tulfeszitése eredményezik a kifogásolható Ítéleteket, az igazságos középutról való lecsúszást, amivel szemben a tudomány feladata a birálat, a tévedésekre való rámutatás s a helyesebb ut megvitatása. Ez a célja jelen tanulmányomnak is, mellyel a büntetőbirói gyakorlatban a három évi koronaügyészhelyettesi szolgálatom közben észlelt e^yes ferdeségekre, a Bp. egyes vezérelveinek tulhajtására kivánok reámutatni. Lehet, hogy megfigyeléseim alaptalanoknak, biráló megjegyzéseim helyteleneknek bizonyulnak, de mentse ki netaláni tévedéseimet a jó szándék, ami vezetett, amidőn büntetőbiróságainkat az igazság érvényesítésének s az igazságosság megállapításának nehéz munkájában támogatni igyekeztem s az őszinte tisztelet, mellyel büntetőbiróságaink, különösen legmagasabb birói testületünk, a kir. Kúria odaadó, sokszor aggodalmasan lelkiismeretes munkája iránt viseltetem. Tanulmányom két pont körül forog. Az igazság és az igazságosság érvényesitésének, tapasztalataim szerint két főakadálya van. Az egyik az, hogy a biróságok körében az igazság fogalma, annak követelményei és érvényesitésének lehetősége felől nincs határozott és biztos megállapodás; a másik pedig, hogy a Bp. egyes vezérelvei tekintetében még ma is félreértésekkel, téves jelszavakkal találkozunk. Tanulmányom azért arra igyekszik feleletet adni: 1. mit jelent az igazság és az igazságosság, mint a büntető eljárás legfőbb célja! Lehet-e s kell-e törekednünk annak teljes érvényesitésére minden egyes adott bűnügyben? 2. mennyiben akadályozzák vagy nehezítik a Bp. egyes rendelkezései az igazság megvalósítását s mik azok a téves jelszavak, amik a büntető eljárás gyakorlati munkásait gyakran helytelen irányba terelik az igazság keresésében? I. Lássuk először, hogy mit jelent az a büntető perjogi szállóige: hogy a büntető eljárás legfőbb, u. n. eszményi célja az anyagi igazság? Mit kell értenünk helyesen az anyagi igazság kifejezés s mit az ezzel összefüggő másik nagy vezéreszme,