Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 2. szám - Magyar közjog. Alkotmányjog

71 a .zent korona jogán birja hatalmát. Helyesen állítja szerzőnk, hogy az a változás, amit az 1848-as alkotmányjogi reformok alkotmányunk fejlődésének történetében jelentenek, ezen a téren nem idézett elő lényegbevágó változást. Változás csak azon a ponton történt, hogy mig 1848 előtt politikai jogokkal biró nemzettagokul s igy a szent korona tagjaiul is csak a földbirtokkal biró nemesek tekinttettek, addig a 48-as reform következtében a szent korona tagsága a honpolgári jogegyenlőség elve alapján kiterjesztetett az állam összes tagjaira, a kiváltságos és nem kiváltságos rendi tagozódás megszűnvén. A munka rendszertani beosztásában immár a valóban elfogadott szokásos rendszert követi. Nem esik abba a hibába, hogy a jól bevált rendszertől való eltérésben keresse az eredetiséget. Az a helyes főfelosztási alap, hogy az állam alapelemeinek vizsgálata után következzék a terület, a nép és az állami hatalom joganyaga. A tankönyv az államhatalmat az államhatalmi ágazat szerint vizsgálja. Nagyon gyakorlatinak látom azt a rendszeri beosztást, mely a szervet és a működési kört egymás mellett mutatja be. Logikus kétségenkivül a másik, az elválasztó beosztás is, mely a fő szerveket (király, országgyűlés stb.) külön tárgyalja és azután következnek az államhatalom fő működési körei (törvényhozás, végrehajtás, biráskodás). Nem kétlem, hogy tankönyvben célszerűbb az összekapcsoló rendszer. Örömmel állapítom meg, hogy az államhatalmi megoszlás területén ahoz a felfogáshoz csatlakozik, mely a birói hatalmat is külön állambatalmi ágnak tekinti. Szerzőnk, igen helyesen, a birói funkció függetlenségét, önállóságát veszi alapul, mert a birói szervek nem helyezkedhetnek ugyan a törvényes jogszabályok fölé, sőt ép e jogszabályok alkalmazása a feladatuk, de ezt a funkciót teljes önállóisággal éis függetlenséggel végzik, az Ítélkezés érdemére sem az államfő, sem a kormány, sem az országgyűlés befolyást nem gyakorolhat. A bírósághoz tartozó ügyet közülök egyik sem vonhatja magához, s ehez képest a birói szerv jogállása is megfelel az, önállóság követelményeinek. A birót, a fegyelmi uton való eltávolítástól eltekintve, akarata ellenére sem elmozdítani, sem áthelyezni nem lehet, sőt még magasabb állásra sem lehet kinevezni. Midőn ezt előrebocsátja, kijelenti, hogy a magyar közjogi •felfogás inkább afelé a nézet felé hajol, hogy a birói hatalom az államhatalomnak szintén külön ága a törvényhozói és a végrehajtó hatalom mellett. A politikai és államtudományok irói szerettek ozz^l a kérdéssel foglalkozni. Azok, akik a „causa rlivisionis"-t abban keresték, hogy részes-e az illető szerv az állami szuverénitásban s nevezetesen a jogszabályalkotásban arra az eredményre jutottak, hogy a birói hatalom nem külön