Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 2. szám - Magyar közjog. Alkotmányjog

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Naphegy-utca 21. Telefonszám: 142—58. Egyes szám ára a melléklapokkal 30.000 K 6 szám ára az első félévre 150 000 K 2. szám. Budapest, 1926 február hó. VII. évfolyam. Magyar közjog. Alkotmányjog * Irta: báró Wlassics Gyula, a m. kii-, közigazgatási bíróság elnöke. A lojális bírálatnak első fellétele, hogy tisztában legyünk azzal, minő célt tűzött maga elé a mnnka irója. Ha Tomesányi munkája a magyar alkotmányjog nagyobb kézikönyve akarna lenni, akkor természetesen nem nélkülözhetné alkotmányunk történeti jellegének kiemelkedőbb tárgyalásait. Én nem tudnék akkor megelégedni azzal a felfogással, mely a „jogtörténet" számára tartja lefoglaltnak a magyar alkotmányjog történeti összefoglalását. Alkotmányjogi kézikönyvnek, különösen ahol történeti és nem charta-alkotmányról van szó, nézetem szerint az alkotmány történeti fejlődésének tüzetes, szabatos összefoglalását nem szabad nélkülözni. Szerzőnk ezt igen jól tudja és bizonyos, ha nagyobb kézikönyvet ír a magyar alkotmányról, ott helyet fog találni a jogtani módszer feláldozása nélkül az alkotmány története is. Szerzőnk tankönyvet akart az egyetemi ifjúság kezébe adni, mert közjogunk ismert jeles tankönyvei régebbi kiadásnak. A bírálónak ehhez a kitűzött célhoz kell alkalmazkodni és nézetem szerint jó tankönyvet irt, feladatának az anyag feldolgozásában és világos előadásában dicséretreméltóan meg is felelt. Azt azonban nem helyeselhetem, hogy törvényjavaslatot is felvett a tankönyvbe. A főrendiház legújabb reformtervezetét értem. Javaslatok nem valók positiv közjogi tankönyvbe. És hiába is csnszott bele, mert a 202. lapon, ahol fel vannak sorolva a méltóságok vagy hivatalok alapján s tartama alatt a felsőház tagjai, kimaradt a közigizgatási bíróság elnöke, másodelnöke. Ez bizonyára csak elnézés, de ismétlem törvényjavaslatok nem lebetnek tárgyai a pozitív közjogot tartalmazó tankönyvnek. Szerzőnk a magyar alkotmányjog egészét rendszertani alapon kívánta ugy megírni, hogy mindenütt kiemelje a lényeget, kihámozza az egyes intézmények jogi magvát. A mnnka sehol sem téved az analysis túlzásának útvesztőjébe. A nagy összefüggéseket lelki* Ívta: dr. Tomesányi Móric, a budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem ny. r. tanára. • frí Magyar Jogi Szemle