Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A valorizáció multja és jelene

hatástalanul. Az uj pénzjegyek is csakhamar értékük 86u/0-át vesztették el. Végül is az érték a névérték ^IOOO részére csökkent és a papirpénzl inasa a kongresszus sem fogadta el. Ezzel a papírpénz el is tünt a forgalomból, aniig lTül-ben alkalmat adtak arra, hogy a cimleteket 1:100 arányban kölcsöncimletekre lehessen átcserélni. A papirpénzgazdálkodás liquidálásának előkészitése nyomban a háború befejezése után, 1787-ben került napirendre. Sok vita folyt arról, vájjon a pénzromlás idején megszerzett államadóssági kötvények kiegyenlítését is jó pénzben névérték szerint követelheti-e a kötvénybirtokos. Sokan azzal érveltek, hogy ily módon a spekulánsok jutnának meg nem érdemelt nyereséghez, holott azok, akik mint katonák az életüket tették kockára, tahin épen kötvényeiket is kénytelenek voltak alacsony árért eladni. Hamilton első államtitkár erről -a kérdésről egy nagyon éi'dekes jelentést tett, amelyben amellett foglalt állást, hogy az Egyesült Államok kötelezettségeinek teljes értékben tegyen eleget. Az eredeti jegyzők és a későbbi szerzők közötti megkülönböztetésnek nincs helye, mert az ilyen intézkedés rontaná az állam hitélét.32 Egyél) vonatkozásban a pénztartozások teljesítésének módja nem nyert szabályozást, de, hogy a papirpénzgazdálkodás következményei a maiakhoz hasonlók voltak, mutatja több feljegyzett eset, többek között egy nő panasza 1779-ből, amiatt, hogy gyámja az apai örökségét hat évvel azelőtt ingatlanba fektette és most őt papírpénzzel akarja kifizetni. Igen jellegzetes az az eset, amely a kontinentális papírpénz-elértéktelenedés után, de a bankjegykibocsátást centralizáló alkotmány életbelépése előtt Bkodé Islandban játszódott le. Az 1786-ban kibocsátott papírpénz nyomban elvesztette az értékét és a kereskedők, hogy ne legyenek kénytelenek a papírpénzért árut adni, bezárták üzleteiket, amire a falusiak azzal válaszoltak, hogy megszüntették a terményeknek a városokba felhozatalát. A törvényhozás 6—50 fontig terjedő pénzbüntetést állapított ínég arra, aki a papírpénzt nem fogadja el. Az első felmerülő ügyben a bíróság megállapított a a büntetőtörvény alkotmányellenességét. Hiába idézték a birákat a törvényhozó testület elé és hiába hoztak ujabb törvényt, a forgalomban az árpa lett a fizetési eszköz és a cserekereskedelem jött divatba. Elrendelték az államadósságok papírpénzzel visszafizetését és kimondták, hogy aki a papírpénzben követelését fel nem veszi, minden jogát elveszti. 1787-ben több — napjainkban nagyon ismerős — per indult, amelyben az ingatlantulajdonosok elzálogosított ingatlanukat akarták tehermentesíteni és a tárgyalá33 „ . . . eqaaUy unju&t and impolitio: ae highly injiuious even to the originál hoíders of publie secuiities; as nrinous to public credit." SoberheLm: i. m. 29. L 3*