Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A törvényhozó hatalom és a bírói hatalom viszonya. 1. [r.]

17 Bíróság- ettől az alkotmányjogilag igen aggályos elvtől — nézetünk szerint nagyon helyesen, — eltért, amidőn számos határozatában kimondotta, hogy a hatásköri összeütközéseket általában azok szerint a hatásköri szabályok szerint kell elintézni, amelyek a hatásköri összeütközés felmerültekor voltak hatályban.-'' A Hatásköri Biróság legújabb gyakorlata (1921. óta) azonban visszatért a minisztertanácsi gyakorlathoz és az uj hatásköri szabálynak általában, tehát a büntető ügyekben is. még pedig akkor is, ha az nj hatásköri szabály csupán a hatásköri összeütközés felmerülte után keletkezett, újból visszaható erőt tulajdonit.28 Mellőzve e helyütt ennek az a laj)vető kérdésnek részletes vitatását, a magunk részéről csak azt az elvi álláspontot kivánjuk leszögezni, hogy valamely törvénynek visszaható erőt legfeljebb a törvény kifejezett rendelkezése adhat, s hogy az uj hatásköri szabály visszaható erejére alapított gyakorlat az 1869:IV. t.-c. 20. §-ába látszik ütközni és tág teret nyit az államhatalmi önkénynek. Lehetővé teszi ugyanis azt, hogy mind a törvényhozói, mind a végrehajtó hatalom uj hatásköri szabályok felállításával a visszaható erő kifejezett kimondása és afeletti minden skrupulus nélkül, valamint az erkölcsi és az esetleges jogi felelősség teljes áthárításával a már folyamatban levő ügyeket a rendes bíróságoktól vagy a Közigazgatási Bíróságtól vagy miás rendkívüli királyi bíróságtól ipso faeto elvonja és azok érdemi intézését a közigazg-atási hatósághoz átutalja. Hasonlóképen a rendes bíróságok egyik neménél (a törvényszékeknél) folyamatban levő ügyeket a rendes bíróságok másik neméhez (a kir. járásbíróságokhoz) áttétesse,29 s ezáltal minden esetben irányadóan elébe vágjon azon hatásköri összeütközési ügyek mikénti eldöntésének, amelyek a Hatásköri Biróság előtt, nemkülönben a Pp. 51. §-ának 2. és 3. pontja értelmében a rendes bíróságok egymás között felmerült pozitív és negatív hatásköri öszeütközéseiijek elintézésére hivatott „legközelebbi közös felsőbíróság" előtt vannak folyamatban. Mi több, a visszaható erő következetes kitolása végeredményben ahhoz a tarthatat* tan és abszurd állapothoz fog vezetni, hogy a Hatásköri Bíróságnak a vitás hatáskör felett hozott véghatározata az egyes kár egy alkotmányjogilag igen veszélyes tételt felállítani. A sporadikus kivételeket kivételes szabályban lehetne rendezni. A batásikörökét pedig ip ni volna szabad éventeénl változtatni. A bölcs törvényhozó bölcsen meg. fontolt hatásköri szabályokat állit fel. amelyen a gyakorlatban jól beválnak, s amelyek helytelensége nem derül ki úgyszólván máról-holnapra! 27 V. 'ö. a. Hatásköri'Biróság 1914. Hb. 84.-1915. Hb. 10. és 15.— 1920 Hli. 2. és 4. szá .Mi határozatait. -* Y ö. 1920. Hb. 25.—1921. Hb. 4.. 5.. 6., 7.. 23. és 47.—1922. Hb. 15. és 20 —1923. Hb. 29. sz. 29 Az ilyen törvényes rendelkezésnek végzetes következmémyeit 01 ásson is elismeri, de azt az okvetlenül szükséges esetekben átmenet: renidelkeaéssel véli elhnisulyozhatónnk. íGla'S'Son op. cit. T. 10.) Magyar Jogi Szemle