Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - Az ötvenéves kereskedelmi törvény

.) jog legkiáltóbb hiányain és tökéletlenségein segiteni próbáltak.* De a biróságnak és pedig a büntetőbíróságnak érdeme az, hogy a kisemberek széles körét kárositó szövetkezeti uzsora egy csapásra megszűnt. Nem hagyhatom említés nélkül azt a felemelő és megnyugtató tényt sem, hogy a mi bíróságaink nemes etikája és jogalkalmazó művészete a vételügylet rideg és józan szabályaiba is életet, megértést lehelt. Útjába tudott állani annak, hogy az ellentétes érdektől fűtött felek a kezükbe adott kemény jogokkal, a fonnák és a látszat ügyes kihasználásával méltánytalanságot és igazságtalanságot kövessenek el. És tette ezt a birói gyakorlat anélkül, hogy a tisztességes kereskedelmi forgalom érdekeit sértette volna; a javak vétel formájában lebonyolódó hatalmas forgalmának kerékkötője lett volna. Hogy minő elszánt és idegőrlő küzdelmet folytatott és folytat a magyar biróság annak érdekében, hogy a háború és az azt követő események gazdasági pusztításainak romhalmazából megmentse a méltányosság, az „osztó igazság" eszményét; micsoda hatalmas és igen sokszor sziszifuszi ágybéli és szivbeS munka rejtőzik a „gazdasági lehetetlenülés" és a „valorizáció" titokzatos elnevezések mögött, erről igazán felesleges volna a Kt. félszázados ünnepén megemlékezni, mert hiszen ez a gigantikus küzdelem a szemünk láttára folyik, nemsokára a törvényhozás asszisztenciája mellett. Ki kell ez alkalommal emelnem azt a tényt is, hogy a magyar birói gyakorlat olyan sürgős megoldást követelő kérdéseknél, melyeknek törvényes szabályozását szükségesnek tartotta, negatív magatartásával avagy a hibás jogszabály utrirozottan betűszerinti magyarázatával több alkalommal a reform megalkotása érdekében nyomást is tudott gyakorolni a törvényhozásra, így például az üzletátruházással kapcsolatos visszaéléseket megszüntető 1908:LVII.t.-c. és a tisztességtelen verseny elleni oltalmat biztositó 1923:V. t.-c. jórészt annak köszönhetik világrajövetelüket, hogy a birói gyakorlat nemcsak hogy nem tudott, de nem is akart a maga erejéből oltalmat adni. A törvényhozónak ugyanez az ösztökélése vehető ki az úgynevezett valorizációs törvényjavaslatból is. A birói gyakorlat tehát nemcsak fejlesztette és a változott viszonyokhoz idomította a Kt.-t, hanem mint kezdeményező a kellő súllyal * A részvényjegyzés komolyságának biztosítása; a birói ellenőrzés kiépítése; a közgyűlési határozatok megsemmisítése körüli széleskörű gyakorlat utján a rt.-ok reális működésének megkövetelése; az igazgatóság és felügye'lőbizottság tagjait terhelő magánjogi felelősség kiépitése; az alaptőkefelemelés előfeltételeinek megállapítása; az uj részvényre biztosított elővételjoggal szemben a részvényes és a rt. érdekeinek megvédelmezése; a mérleg-felállitás elveinek körülírása; a Kt. előtt ismeretlen de az életben totnm factorként szereplő vezérigazgató jogi helyzetének körülírása, stb., stb.