Magyar jogi szemle, 1926 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - Az ötvenéves kereskedelmi törvény

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő : Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Naphegy-utca 21. Telefonszám: 142—58. Egyes szám ára a melléklapokkal 30.000 K 6 szám ára az első félévre 150 000 K 1. szám. Budapest, 1926 január hó. VII. évfolyam. Az ötvenéves kereskedelmi törvény. Irta : Kuncz Ödön dr., egyetemi ny. v. tanár. I. A mai kereskedelmi jog — történelmi kialakulását tekintve — védekezés a meg-nem-értéssel szemben. A középkori kereskedelmi jog u. i., — amely bámulatos éleslátással teremtette meg a mai ker. jog minden fontos intézményének alapjait — annak köszöni kialakulását, hogy az akkor érvényben volt késő római és egyházi magánjog határozottan kereskedelemellenes magatartást tanusitottak (kamattilalom, uzsoratan, a le nem olvasott pénz kifogása, felén tuli sérelem, a jogcim kifejezett megjelölésének követelménye, vételár- és munkabérmaximálás stb.), a germán jog pedig tulprimitiv volt ahhoz, hogy a nagy fellendülésnek indult középkori kereskedelem reá támaszkodhatott volna. A középkori iparosok és kereskedők ezzel a nyomással és hiányossággal szemben akként védekeztek, hogy kiküzdötték a maguk létesitette városok autonómiáját és céhekbe tömörültek. A városok statútumai és a céhek bíróságai (consules mercatorum) azután megteremtették annak a jogrendszernek a szellemét és legfontosabb intézményeit is (a ker. társaságot, a bizományt, a váltót, a hitel- és fizetési ügyleteket, a biztositást stb.), amely nem kerékkötője, hanem szárnya lett a gazdasági élet szabad kibontakozásának. A céhek tökéletesen kiépitették az iparrendészetet is, a kellő szigorúsággal torolták meg a tisztességtelen versenyt és igy a kereskedőknek és iparosoknak nemcsak anyagi megerősödését biztosították, hanem egy olyan értékes ember-typust és társadalmi osztályt (a szabad polgáriságot) is termeltek ki, amelynek az „alkotmány sáncai közé" bevonulása (angol és francia forradalom) a nemzet egyetemes érdekét tekintve csak nyereséget jelentett. A kereskedelmi jog, amely a tradiciókhoz ragaszkodó és konzervatív magánjoggal szemben mindig a haladás zászlóvivője és az alkalmazkodás művésze volt, teremtette meg a XIX. század elején azokat a lehetőségeket és organizációkat is, amelyek a nagy vállalkozást, a „kapitalizmust" érvényesüléshez és minden képzeletei felülmúló fellendüléshez juttatMagyar j0gi Szemle 1