Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A népszövetségi eszme reális tartalma. 1. [r.]

77 volna — a görög-olasz összeütközés esetében, amidőn Olaszország Korfu szigetét szállotta meg. Nem mutat erélyt még a békeszerződések által alkotott nemzetközi jogrend megvédésében . sem olyankor, ha hatalmi tényezőkkel áll szemben, amire a kisebbségi védelem kérdésének kezelése szolgáltatja a leg szembetűnőbb bizonyítékot. Távol áll tőlem, hogy ezzel a Nemzetek Szövetségének működését lebecsülni kivánnám. Csupán azt kell megállapítanom, hogy mint az igazságos világrend, a/z igazságos világbéke, vagy akárcsak mint az egyoldalúan létesitett béke s az abban foglalt jogszabályok hatósága, nem állja meg a helyét. Nem hatalmi téren, más vonatkozásokban, a nemzetközi élet terén fejt ki kétségtelenül értékes tevékenységet, amelyek közül a legszámottevőbb: politikai téren véleményező ;és közvetítő tevékenysége bizonyos közös érdekű nemzetközi kérdések megoldásánál, amint az az osztrák és a magyar kölcsön esetében is történt; nemzetközi jogi téren pedig a szerződésekkel már eddig is szabályozott bizonyos nemzetközi viszonylatok jogi vonatkozásainak mélyitése, tökéletesítése és központosítása. Ezen túlmenő areopág-szerü szerepe azonban nem érvényesül, ez a feladata csak elgondolás, csak kísérlet maradt, vagyis működése itt nem felel meg a tervbevett koncepciónak. Érzik ezt már optimista hivei is, — igy a Nemzetek Szövetségének legutóbbi genfi közgyűlésén Mac Donald mondotta a következőket: „Az én országomban kijelentették, hogy a legutóbbi háború lesz az a háború, amely véget vet az összes háborúknak. Sajno> az emberi szem csak kevés alapot lát arra, hogy ez a remény és ez a kötelezettség be fog teljesedni" — és az ausztráliai Matthew Charlton kijelentette, hogy: „a Nemzetek Szövetsége létének kezdetén a fegyverkezés csökkentése és a béke voltak azok a főkérdések, amelyek a közvéleményt foglalkoztatták. Kérdeznünk kell tehát, hogy minő sikert értünk el ezen a téren. Valóban, Európa ma egy sokkal kiterjedtebb fegyveres tábor, mint volt 1913-ban, legalább egy millióval több ember áll fegyverben, dacára annak a ténynek, hogy a versaillesi Szerződés gondoskodott néhány ország fegyverkezésének csökkentéséről... Mindez a közvéleményt az elé a kérdés elé álllitja, vájjon a népszövetség el tudja-e érni célját?" így állván a helyzet, az agályok tömkelege merül fel. Vájjon, hogy állunk a nemzetközi joggal, amely szabályoz egy intézményt anélkül, hogy az ebben a formában érvényesülni tudna. Mit ér az uj, a tökéletesebb nemzetközi jog, ha épen akkor nem érezteti erejét, amidőn arra a legnagyobb szükség lenne? Jogszabály-e az, ami nem életképes, ami nem tud keresztülhatolni az élet, a gyakorlat világában, avagy csak jogi alakba öltöztetett kábítószer a tömegek részére, amely illúziókat ad, mámorba ringat, mialatt azok, akik józanok maradnak.