Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - a Bp. és az irodalom

72 ben. 1914,, A 1 örvény sértés fogalma a jogegység érdekében használható perorvoslatban. 1924.; Vargha Ferenc: Ügyészstéig és politika. 1907.; Degré Miklós. A vád alá helyezési eljárásról. 1914., Háborús büntetőjog. 1918.; Lukúts Adolf: A bűnvádi per előkészítő része. A vád alá helyezés és közvetlen idézés. A főtárgyalás.; Angyal Pál: A biztosíték mellett való szabadlábrahelyezés. 1903.; Doleschall Alfréd: Az ártatlanul vizsgálati fogságba helyezettek és elitéltek kártalanításáról. JEÉ. 1900.; Székely Aladár: Perorvoslat a jogegység érdekében. 1903.; Heller Erik: A Bp. a fiatalkorúak bűnügyeiben, figyelemmel a törvényhozás feladataira. 1912.; Edvi-Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás. JEÉ. 1900.; Vámbéry Russtevi; Tjjraf el vétel a Bp.-ban. JEÉ. 1900.; Oberschall Pál: A rehabilitációról. 1914.; Zehery Lajos: A vád alá helyezés a büntetőper jog alapvető elveinek szolgálatában. 1915., A büntetőjogi beismerés. 1922. — A német irodalomban ismertették a Bp. egyes intézményeit: Mayer Salamon: Zur Reform des ungarisehen Strafprocesses és Moór Gyula: Die Reform des ungarischen Schwnrgerichtes. — Rechtsgang. II. 1914. A biintetőperjog egyetemét rendszeres tudományossággal feldolgozó müvek közé tartozik maga ial Bp. indokolása, de főleg Angyal Pál, Balogh Jenő, Fayer László (Vezérfonal) és Finkey Ferenc tankönyvei. — Ugyancsak a Bp. tudományos hatása a folyóirat-irodalom, a kommentárirodalom és a tudományos egyesületi élet föllendülése. Balogh Jenő, EdviIllés Károly és Vargha Ferenc négy, majd háromkötetes nagy kommentárja tárháza a tudományos rendszerességgel feldolgozott elméleti és gyakorlati ismereteknek, nemkülönben Bernolák Nándor hasonló műve s a Bűnügyi Szemle törvénytárában megjelent kommentárok. — Az 1911-i magyar jogászgyülés az elmélet és a gyakorlat máig megoldatlan nagy problémáját, a ténykérdés felülvizsgálatát igyekezett a helyes szabályozáshoz közelebb vinni. A Bp. nyomán megtermékenyült a tudományos irodalom s ez jótékonyan hatott vissza a jogalkotás előbbvitelére. Gondoljunk csak az 1913:VII. és 1914:XIIT. törvénycikkekre. A jogalkotás, jogalkalmazás és a tudomány összhangja leghatékonyabb tényezője a jogfejlődésnek. Ez a Bp. egyik legmaradandóbb jelentősége. IRODALOM. Dr. Nagy Dezső, ügyvéd: Eljárás az adófelszólamlási bizottság előtt. Szerző munkája hézagpótló és teljesein eredeti feldolgozása az adófelszólavmlásra vonatkozó jogszabályoknak. A munkának különös aktualitást és gyakorlati jelentőséget ad az 1924. évre szóló jövedelem-, vagyon- és általános kereseti adó kivetése ináht épen most folyamatban levő eljárás. A két részre osztott mimika első része valóságos monográfiáját adja az adófelszólamlási bizottságmjaJk, ennek a jelenleg igen nagy jelentőségű szerepet betöltő birói szervnek. Mig 'egyrészről .a laikus is megtalálja itt a felebbezés és közigazgatási bírósági panasz helyes elkészítésére, a bizottsági tárgyaláson való céíravezieitő magatartásra és a bizonyítékok kal való felszerelésre vonatkozó gyakorlati tanácsokat, másrészt a jogász számára is élvezetes olvasmányul kínálkozik, mert a bizottságok törté neti fejlődésének ismertetése, bírósági jellegének jellemzése, egyes vitás kérdések jogi kifejtése és a biziőttságok eljárásának kritikája ép ugy megtalálható a munkábiain. Nem kevésbbé nagy a gyakorlati jelentősége és haszna a második résznek, mely közli a most tárgyalásra kerülő jövedelem-, vagyon- és kereseti adóra vonatkozó, valamint az ezekkel összefüggő teljes joganyagot (áruraktárak és ipari üzemek vagyonváltsága) községi jövedelemadó, kényszerkölcsönhelyesibi'tés stb.) a becslés és értékelési itáblázatokkal együtt rendszeres összeállításban és szószerinti szövegben. A tetszetős zsiebkiadásban megjelent könyv a Pallas kiadása. Dr. Ssent-Pály Sándor. Pallas részvénytársaság nyomdája Budanostea V., Honvéd-utca 10. (Telefon: á—Cú. 5—68.) Felelős vezető Tiringer Károly műszaki igazgató.