Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A B. P. életbeléptetése

43 A javaslatot 1895. évi máj. 4-én Erdély Sándor igazság­ügyminister a képviselőház elé terjeszti; az igazságügyi bizott­ság letárgyalja s a képviselőház 1896. szept. 3—11-én, a főrendi­ház pedig szept. 19-én tartott ülésében azt elfogadja. Időközben Vargha Ferenc az esküdtbiróságok szervezé3éről, Balogh Jenő az életbeléptetésről szóló tervezeteket készitik elő, amelyek 1897. év folyamán emelkednek törvény erejére. Az esküdtbiró­ságokról szóló törvény 1899. évi jan: 1-én, maga a B. P. 1900. évi jan. 1-én lép hatályba. Az életbeléptetés nehéz- munkája dr. Plósz Sándor igazságügyminister érdeme. Ezeknek az emlékeknek vázlatos felelevenitése az életbe­lépés huszonötéves évfordulója alkalmán hálára kell hogy han­goljon mindnyájunkat azon nagyjaink irányában, kik e monu­mentális törvény mii létrehozásában közreműködtek. Sokan kö­zülök visszatértek az örök Biróhoz, ám az élők büszkeséggel tekinthetnek ma is munkálatukra, mely ércnél maradandóbban hirdeti dicsőségüket. A B. P. életbeléptetése. Irta: Dr. Degré Miklós, a budapesti kir. Ítélőtábla alelnöke. Az anyagi büntetőtörvények életbeléptetése — tehát mint­egy negyvenöt esztendő — óta jogéletünkben aligha zajlott le a B. P. életbelépéséhez hasonló esemény. Azok közül, akik a B. T. K. életbelépésekor, bár csak mint kezdők is szerepet vittek, ma már kevesen működnek a jogszolgáltatás terén. Akik tehát e téren most működünk, bár tul is vagyunk az élet dele­lőjén, a B. P. életbelépéséhez hasonló jelentőségű jogszolgál­tatást eseményt át nem éltünk. Távol vagyok attól, hogy a polgári perrendtartás életbe­lépésének jelentőségét kisebbiteni igyekezném. Mégis tagadha­tatlan, hogy a P. P. életbelépése nem vert fel oly nagy hullá­mokat, mint a huszonöt év előtt lefolyt esemény. És pedig három okból. Első sorban azért, mert polgári peres eljárásunkat a P. P. megalkotása előtt is törvény szabályozta, inig a B. P. megalkotása előtt irott bűnvádi eljárási jogunk nem volt. Má­sodszor azért, mert a sommás eljárásról szóló törvény két évti­zeddel a P. P. életbelépése előtt megvalósította az uj eljárási jog több vezérlő gondolatát, s igy eljárási jogunk több ponton mutatott volt már közeledést a P. P. szerinti eljáráshoz. Har­madszor pedig azért, mert a P. P. a világháború első évében lépett életbe, amikor a világháború eseményei annyira lekötöt­ték a közfigyelmet, a hazafiúi aggodalom, a gond annyira le­nyűgözte a kedélyeket, hogy ama felette nagy és várva várt jogszolgáltatási esemény a jogászság, de különösen a nagy i*

Next

/
Thumbnails
Contents