Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az ügyvédi kamarák 50 éves jubileuma

33 fegyelmi tanács. Ismerteti a régebben formulázott javaslatokat az ügyvédi felvétel ügyében- A kamara azt akarja, hogy az ügyvédek között csak tiszta jellemű emberek foglaljanak helyet. Nem csupán azok mellőzendők, akiket birói ítélet bélyegez meg, de olyanok is, akiknek sikerült a törvényt megkerülni. Ilyen értelemben terjeszt be javaslatot. A közgyűlés a javaslatot elfogadja. Szekeres Lajos dr. (Szeged) a forgalmi adó szociális hátrányait fejtegette. Az ügyvéd hármas adóval megterhelése nélkülöz minden morális alapot és az állam sem nyer vele semmit. A forgalmi adó eltörlése iránt terjeszt elő határozati javaslatot; továbbá a koatíngeatálási adó biztosítását is sürgeti. A két javaslatot a közgyűlés elfogadta. A következő pont: Kamarai bíráskodás és kamarai választott bíróság. Előadó: Dr. Elischer Vilmos ügyvéd. Ismertette a régebbi javaslatokat és örömmel állapítja meg, hogy az ügyvédi kamara fegyelmi fóruma a legilletékesebb bírósági fórumok teljes elismerését vivta ki magának. Ennek a kamarai bíráskodásnak kiterjesztése kívánatos, mert vannak olyan elbírálásra kerülő ügyek, amelyeket egy kari bíróság a kamarán belül jobban és gyorsabban intéz el. természetesei felebbezési érvénnyel. Egy választott bíróság szervezése is szükségessé vált a bíróságok túlterheltségére való tekintettel is. Indítványozza, hogy ilyen irányban történjék felterjesztés az i^azságügyminiszteriumhoz. Az elnök előadja, hogy ez ügyben az igazságügyminiszter egy ankétet fog összehív.ű. Ez már egy nagy lépéssel való előhaladás. A mérnöki kamara ad jogot arra a feltevésre, hogy ezt az autonóm bíráskodást a kamara is megkapjaDr. Grünhut Ármin a budapesti ügyvédi kamara ügyésze ismerteti az igazságügvminiszterhez intézendő memorandum tervezetét, amelyben az ügyvédség egyeteme az ügyvédi kar helyzetéről tesz jelentést, előterjeszti sérelmeit - ezek orvoslására vonatkozó kérelmeit. Az emlékirat utal az ügyvédi kar és általánosságban a középosztály elszegényedésére. A kamara tehát erkölcsi és anyagi szempontból fontos javaslatot terjeszt elő a túlzsúfoltság, a felvétel, a szólásszabadság ügyében. A többi javaslat az ügyvédek anyagi érdekeit érinti, a költségek valorizációja, gondnoki megbízások igazságossága, adóközösség sfb. stb. Ezek a javaslatok, amelyek az emlékiratban helyt foglalnak, az ügyvédségnek nem olvan kívánsága ez. mely a közérdekkel ellenkezik. Étikai célok után törekedünk. A közgvüléí az emlékiratot jóváhagyólag elfogadta. Végül Pap József elnök mele,g szavakkal köszöni meg a kartársak érdeklődését. Nevükben Löwy Károly, a székesfehérvári és Szuly János, a pécsi kamara elnöke méltányolják a budapesti kamarának az előkészítés körüli érdemeit. Ezzel az emlékezetesen szép ünnepély véget ért. KISEBB KÖZLEMÉNYEK. [Grecsák Károlyi ny. iguziságtügymiiniisziter halálával a régi jogász-ienerációnak egyik kiválóan képzett és nagy eszményekért lelkesedni tudó tagja dőlt ki. Mint ügyvéd kezdte jogászi pályáját, de nevét közismertté a birói székben, legvégül a Kúria tanácselnöki állásában eltöltött munkássága tették. A bálról és ügyészi kar el nem múlható hálával tartozik neki. mint a biiói és ügyészi egyesület megalapítójának és a kar érdekeinek mindenkor önzetlen támogatójának. Irodalmi téren is nagy sikerrel működött és a Kereskedelmi Jog című folyóiratnak megalapítója és egész haláláig buzgó és lelkes munkatársa volt. Emlékét kegyelettel fogjuk mindenkor megőrizni. Birói címadományozások. A Kormányzó ur Ö Főméltóságs a folyó évi december hó 11. napján kelt legfelsőbb elhatározásával az igazságügyminiszter előterjesztésére megengedni méltóztatott, hogy a királyi itélöhirák Magyar Joari Szemle. H