Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az ügyvédi kamarák 50 éves jubileuma

31 Az ügyvédi kamarák 50 eves jubileuma. Magyarország valamennyi ügyvédi kamarája az 1874. évi XXX1Y. í.-c. fönnállásának őO-ik évfordulóját ünnepelte f. évi december hó 4-én a budapesti ügyvédi kamara dísztermében. E nagyjelentőségű ünnepély a legnagyobb solemnitással ment végbeí Megjelent az ünnepélyen Pesthy Pál igazságügy-miniszter, bzászy, Séthy és Töry igazságügyi államtitkárok, Tőry kúriai einök, Káth Zsigmond helyettes elnök. Juhasz Andor kii'. Ítélőtáblai elnök. Degré Miklós táblai helyettes elnök, Sztrache Gusztáv, Sárospataky József, Halász Lajos főügyészek, Polányi Andor főügyészhelyettes, Tóth János az Ur B elnöke, Sipocz Jenő főpolgármester, Oszvald és Uaál Endre törvényszéki elnökök, Schuster Rudolf a szabadalmi bíróság1 elnöke, Vályi Sándor a munkásbiztositási felsőbíróság elnöke, Nagy Ferenc a jogászegylet elnöke, a magyar biiói, ügyészi és ügyvédi kar számos kitűnősége és a vidéki ügyvédi kamarák képviselői. Pap József elnök meleg szavakban üdvözli Pesthy Pál dr. igazságügyminisztert, mint az ügyvédi kamarák főfelügyelcti hatóságát, hangsúlyozván, hogy a miniszter megjelenésével tanújelét adta annak, hogy rokonszenvez az ügyvédi karral és hogy helyesli az ügyvédi kari politikát, amelyet a kamarák ezidőszerint folytatnak. Üdvözölte a magyar bíróságokat és a többi megjelent vendégeket, majd kollegiális szeretettel meg. emlékezett azokról a kollegákról, akik már 50 év előtt gyakorló ügyvédek voltak. A budapesti ügyvédi kamarának legidősebb két tagja Dr. Radocza János és Dr. Mezei Mór egy pár hónap választja el őket a 90-ik életévtől. Fájdalommá! állapította meg. hogy a mai ünnepen hiányzik de facto~az a 13 kamara, amely a trianoni béke folytán eikapesolt területen létezik, de iure ezen kamaráknak itt kell lenniök az érzések közösségénél, a vonzalomnak és sz< rétéinek hatalmánál fogva jelen is vannak. Kaulbachnak remek festményén a katalauni csatáról látjuk az elhunyt hunok és gótok szellemének további küzdelmét. A lefolyt 50 év alatt az ügyvédi kamarák, mint tövény által létesített igazságügyi hatóságok, a közjogi, magánjogi és büntető ügyrek birói elintézésében az állami és társadalmi élet ezer megnyilatkozásába belevitték a világosságot és mindig- élénk összekötő kapcsot tartottak fenn az élettel. A lefoly-t 50 év alatt a kamara autonóm törekvéseit siker is koronázta, példa erre az 1877. évi novella, amely az ügyvédi kamarák fegyelmi birósági hatáskörét szélesbitette. A kamarák megmutatták nehéz időkben is, hogy egyetértés lehet az egyes foglalkozási ágaknál és osztályoknál és így jó pékiával szolgáltak a nagy közönségnek, hogy kell önmérséklettel, önmegtagadással és a közös munka szülte harmóniával szolgálni a hazának "és az igazságszolgáltatásnak az érdekeit. A kaina'ák Deák Ferenc szellemében folytatták működésüket, jogot követeltek mindenki számára és a jogegyenlőség megvalósításán dolgoztak. Ezen eszmék lelkesítenék a kamarákat, amidőn az Ügyvédi Rendtartás reformjával foglalkozva állást foglaltak a numerus cíausus ellen és elvetettek a bifirkációnak minden fajtáját, midőn tevékeny részt vettek az 1878. évi büntelő törvénykönyv elkészítése és életbeléptetése majd pedicr novelláris me°-vráltoztatása körül, amidőn az egyéni jopok épségben tartásával a védelem szabadságának biztosításával a vádelv alapján kívánták a büntető perrendtartásnak megalkotását, amidőn a sajtószabadság intézményes biztosítékait követelték, amidőn az esküdtszékért, az egyházpolitikai törvényekért, a polgári perrendtartás megalkotásáért, majd pedig a forradalmak lezajlása ufán alkotmányunk terén a jogfolytonosságért és az egyetemeken behozott numerus clansus eltörléséért sikra szálltak. A váltakozó kormányoknak a legnagyobb mulasztása az volt, hogy teljesen elhanyagolták a karnak existenciális megerősítését.