Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Pesthy Pál igazságügyminiszternek a budapesti kir. itélőtábla 1924 december 24-iki teljes ülésén tartott beszéde

29 Pesthy Pál igazságügyminiszternek a budapesti kir. Ítélőtábla 1924 december 24-iki teljes ülésén tartott beszéde. Nagyméltóságú Elnök Ur! Tekintetes Királyi ítélőtábla! Hálásan köszönöm azokat az üdvözlő szavakat, amelyekkel Xagyméltóságod ennek a kir. Ítélőtáblának a nevében is üdvözölni szíves volt. Ezekből az üdvözlő szavakból én a szeretet hangját éreztem ki és biztosithatom Nagyméltóságodat, ezt a tekintetes kir. ítélőtáblát, valamint a többi táblák kebelében most ünneplő egész magyar birói testületet, hogy ezt a szeretetet viszonzom oly melegséggel, amely egy a testvérszeretetnek melegségével. Amint Xagyméltóságod kimagasló, jogtörténeti szempontból kiválóan értékes beszédjéből megállapítható, ez az ünnep nem a magyar biróság létesítésének 200 éves emlékünnepe, mert hisz a magyar birói működés már István királyunk óta folyamatban van, ez az ünnep a magyar birói intézmény állandóvá válásának 200 éves emlékünnepe. Budavár elestével azok a százados harcok, amelyek az ország területén egy állami élet kifejlődését megakadályozták és lehetetlenné tették, megszűntek és az 1700-as évek elejét ugy jelölhetem meg, hogy ezek az állami élet berendezkedésnek évei. Ezek keretébe tartoznak az 1722—23. évi országgyűlés alkotásai, köztük a XXIV. és XXV. t.-cikkek megalkotása. Hála a magyarok Istenének, hogy akkor a birói intézménynek és a bíráskodásnak még nem tulajdoníttatott az a nagy fontosság, amellyel ez az állami élet alakulására kétségtelenül van és így történhetett az meg, hogy a birói szervezet megalkotásánál azok a nemzeti szempontok, az a nemzeti alap, amelyeken a magyar bíráskodás ezt megelőzőleg fejlődött, érintve nem lett. Ebből folyik azután az, hogy a magyar biróság és a magyar bíráskodás a nemzeti állam és a nemzeti élet megteremtésének oly lényeges faktorává válhatott, mint amilyenné vált, Ugy, hogy 1824-ben, amikor a magyar bíróságok állandósulásuknak 100 éves évfordulóját^ ünnepelték, büszkeséggel tekinthettek vissza arra a munkára, amelyet teljesítettek, mert ez a munka érdemes, a nemzeti irányt, a nemzeti eszmét szolgáló alapvető magyar munka volt. Épen ezért ama százados ünnep idejében meginduló nemzeti élet újjáéledésének kialakításában a magyar birósá-