Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A jogi gondolkozás ökonómiája. 2. [r.]

169 hasonló-e vagy sem, — alma volt-e az alma; — a második külömbség már azt kérdi, hogy a tények egész csoportjához fűzött jogszabályi, jogi következtetés a konkrét ténycsoportra alkalmazható-e vagy sem? A jog — amint minden tudomány — is e /^\-ekre épiti egész tudományvilágát (az, hogy a feltevés a /\ mellett milyen fontos szerepet játszik a konstrukciót ne zavarja, lévén a hypotézis (eddig) ismeretlen /\-ek csoportja a már érintett magyarázattal. Hogy azután a feltevés ezen magyarázata is csak «feltevés», ez természetesen tagadhatatlan és talán kétségtelen, hogy ez a felfogás is, mint minden más csupán, konstrukció dolga, — logikai, elképzelésbeli berendezkedés kérdése, — amely jó, ha egyszerű, ökonomikus és célravezető, — rossz, ha e tulajdonságok egyikével sem bir). (A tény és nem tény kérdésére alkalmilag még visszatérünk.) Ugy mondottuk tehát, hogy a jogi tény sem más mint /\. Már tudniillik minden /\, amelyhez a törvényhozó, a biró jogi következményt füz, jogi tény. A /\,-hez fűzött jogi következmény nem egyéb, mint a már fentebb látott -> atom, vagyis egyszerűen e jel: -». Nem tudnék lényegi külömbséget látni a causa ós az —> között. Hacsak nem a causa szójelében látjuk a származásra való utalást is. E magyarázatra egy kis kerülővel hamarosan visszatérünk. A A"e^ lehetnek emberi cselekmények A állatok «cselekményei», «tényei» ^ gépek «cselekményei», «tényei» A az idő A* 7. ábra. (A jelek itt-ott mosolyt fakasztó tulajdonságával épp olyan kevéssé törődjünk, mint az: állatok «cselekményei)) és gépek «tényei» és más hasonló nyelvi brutalitásokkal. Milyen gyönyörű is az, hogy a mindennapi, az irodalmi nyelv nem ilyen egyenruhás valami, még erőszakosan sem lehet a természetes fejlődéséből eltériteni; — bár sajnos ez utóbbi sem áll egészen. De a tudományos nyelv, — különösen amikor éppen arról van szó, hogy a nyelvet, mint a kristályos szemlélet egynémely akadályozóját mutassuk be, nemcsak, hogy ki nem térhet az erőszakolt szóhasználatok elől, — de sőt céltudatosan kell, bemutassa azokat. Elvégre «kötelem», ((lehetetlenülés» egy jó magyar ember fülének