Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából

149 veszítették, melyek a paktummal összeférhetetlenek. A paktum a békeszerződés, egyik részét képezi ugyan, de a békeszerződésben foglalt többi rendelkezéseknél, melyek jogi szempontból közönséges nemzetközi szerződések, erősebb jogot alkot: ha a békeszerződés valamely rendelkezése ellentétes azokkal a jogszabályokkal, melyekkel a paktum a tag-államok jogi helyzetét meghatározza, az illető rendelkezés ipso iure érvénytelen. A paktummal nem összeférhetetlen többi rendelkezések pedig ugy értelmezendők, hogy a paktum által a tag-államok részére biztosított jogokkal összhangzásban legyenek. Az investigatiora vonatkozó rendelkezések ez utóbbi kategóriába tartoznak. Távolról sem akarom azt mondani, hogy ezek a rendelkezések Magyarországra nézve Magyarországnak a Szövetségbe történt felvételével hatályukat veszítették, de azt állítom, hogy az investigatio a paktum értelmében ugy szabályozandó, hogy a Magyarországot, mint tagállamot megillető összes jogok e kérdésnél is biztosíttassanak. Ennek megfelelően: 1. Magyarország mint érdekelt állam a paktum 4. cikkének 5. bekezdése alapján meghívandó a Tanács minden olyan ülésére, melyen a reá vonatkozó investigatioval kapcsolatos kérdések kerülnek tárgyalás alá. 2. Meghívandó a leszerelési állandó bizottságba az őt direkt érintő kérdések tárgyalására a bizottság szervezeti -szabályzatának 2. cikke értelmében. A katonai investigatio nem az egyetlen eset, melyben a Nemzetek Szövetsége ellenőrzést gyakorol. Ilyen a mandátum alatti területek kormányzásának ellenőrzése is. A mandatarius államok mind tagjai az állandó mandátum-bizottságnak s a Tanács ülésére — mint láttuk — mindig meghivatnak, ha ott egy őket speciálisan érdeklő ügy kerül tárgyalás alá. Ez a példa mutatja, hogy az ellenőrzés a tagállamokat megillető jogok biztosításával nem összeegyeztethetetlen. Ragaszkodnunk kell hozzá, hogy a katonai investigationál is ugyanez az eljárás alkalmaztassék. Nem fogadhatjuk el azt, hogy a Nemzetek Szövetsége a katonai investigationál abból a praemissából induljon ki, hogy Magyarország quasi „megrögzött bűntettese" a nemzetközi életnek, mely, mint ilyen, kivételes szabályok alatt tartandó, hogy Magyarország a nemzetközi delictuniok állandó gyanúja alatt álljon, mely vele — mint a büntetőjog szokásos bűntetteseivel szemben — az állami szabadság másokkal szemben biztosított garanciáinak felfüggesztését indokolttá teszi. A békeszerződés — sajnos — ebből a felfogásból indul ki, de ezt a felfogást már maga a Nemzetek Szövetsége hatályon kivül helyezte Magyarországnak a Szövetségbe való felvételével. Az uj tag felvételének egyik előfeltétele, hogy a felveendő állam „hathatos biztosítékot nyújtson abbeli őszinte f