Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából

137 .jogosult a Főhatalmakkal, illetőleg a Nagyköveti Konferenciával felmerült vitás kérdés tárgyalását a limine elutasitani. A Tanács, ha mint vitás kérdés eléje terjesztetik, nem zárkozhatik el annak érdemleges tárgyalása elől, hogy a leszerelés végre van-e hajtva s hogy ennek következtében a Szövetségközi Ellenőrző Bizottságok működése befejezendő-e. A Szövetségközi Ellenőrző Bizottságok működése tehát akkor ér véget, ha hivatalosan megállapíttatik, hogy a békeszerződés által elrendelt leszerelés végre van hajtva. Viszont a Nemzetek Szövetségét megUlető investigatio a Szövetségközi Ellenőrző Bizottságok működésének megszűnésével veszi kezdetét. Mivel a leszerelés végrehajtása még nem konstatáltatott s a Szövetségközi Ellenőrző Bizottságok még nem szüntették meg működésüket, a Nemzetek Szövetségének investigatios joga ma még nem gyakoroltatik, de az ellenőrzés rendszerének ez a változása a legkomolyabb előkészítés stádiumában van s minden való szinüség szerint rövid időn belül meg fog történni. A Nemzetek Szövetségét már megalakulása óta foglalkoztatja az investigatios jog gyakorlásának előkészitése. A Tanács 1920 május 19-iki ülésén Bourgeois mutatott5 rá arra, hogy a "megfelelő technikai bizottságot jó előre meg kell alakitani, hogy szükség esetén az investigatio foganatosítható legyen. Ennek folyományaként a leszerelési állandó véleményező bizottság 1920 szeptember 1. ülésében vizsgálat tárgyává tette a kér dést s javaslatára a Tanács 1920 okt. 28-iki ülésén megbizta a leszerelési állandó bizottság albizottságait, hogy delegátusaik utján kérjék ki az érdekelt kormányok véleményét a Tanács által gyakorlandó investigatio szervezetére nézve.6 1920 dec. 12-iki ülésén a Tanács az állandó véleményező bizottság előterjesztése alapján már azokat az alapelveket is megállapította, melyek szerint az investigatio gyakorlandó lesz. 1. Az investigatio val a Tanács e szerint az állandó véleményező bizottságot bizza meg, ez vizsgálóbizottságot küld ki saját tagjai sorából és pedig a Tanácsban képviselt mindenik államnak egy-egy delegátusát. Ezek a delegátusok szakférfiakkal egészitik ki magukat, kiknek számát a vizsgálat tárgya és jelentősége szerint a bizottságban képviselt mindenik államra nézve egyenlően, az állandó bizottság állapitja meg. 2. A vizsgálóbizottság maga választja meg elnökét, kit a Tanács erősit meg. 3. A bizottság megbízatását a Tanácstól kapja; a Tanács egyidejűleg értesiti annak az államnak a kormányát, amelynek területén a vizsgálat lesz. 4. A vizsgálóbizottság működéséről jelentést tesz a Tanácsnak s e jelentés másolatát az állandó bizottsághoz is beterjeszti. 5 Jooimi. Off. 1924. V. ammióe*. 1010. és 11. lap; ée SoliikMii'g-WelLterg': i. m. 409. és k. 1. e Journ. Off. 1920. JL amiée. 35. és k., 45. lap.