Magyar jogi szemle, 1925 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából

134 zik, világgazdaság: csak a háború előtt volt keletkezőben, de a haladás iránya ugy a történelemben, mint a gazdaság terén az, amely az emberiséget szerves egészként fogja fel. Az ily értelemben vett világtörténetnek és a világgazdaságnak azonban elengedhetetlen tartozéka a világ jog és ezzé kell válnia a nk. jognak. Ennek a világjognak kifejlődése csak most veszi kezdetét, de ezzel a jogfejlődés a maga egészében is uj fázisbalé]), amelyben egészen uj jogi eszmék fognak; keletkezni, gyakran bizonyára a nemzeti jogfejlődésből ismeretes .bevált elveknek a nk. vonatkozásokra való kiterjesztése utján. A nk. jog kifej lesztésére irányuló törekvésekben pedig a kis államoknak kell előljárniok ós nem azoknak, akik meg tudják védeni hatalmuknál fogva önmagukat minden körülmények között, esetleg még akkor is, ha a jog nincs mellettük. Ha mi sajátságos politikai fejlődésünk mellett régebben a nk. jog mivelésére kellő súlyt nem fektettünk, ezt a mulasztást most pótolnunk kell annál inkább, mert a nk. jog lesz mindig a leggazdagabb fegyvertár, amelyből mi, gyenge nemzet, érveket meríthetünk jogaink megvédésére. A nk. jog fejlődésével és megerősödésével pedig meg fog javulni a kis államoknak helyzete is. Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából. Irta: Dr. Buza László, szegedi egyetemi ny. r. tartár. A békeszerződések a központi hatalmak katonai leszerelését nemzetközi ellenőrzés alá helyezték. A leszerelés végrehajtása a Szövetséges és Társult Főhatalmak által erre a célra. kinevezett Szövetségközi Bizottságok ellenőrzése alatt történt. E bizottságok: 1. a Katonai, 2. a Hadihajózási, 3. a Léghajózási Ellenőrző Bizottság az entente-főhatalmak megbizottaiból alakultak s feladatuk a békeszerződésben foglalt azon összes katonai, hadihajózási és léghajózási rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése „melyeknek végrehajtására bizonyos határidő van megszabva." A békeszerződések a Szövetségközi Ellenőrző Bizottságok mellett az ellenőrzés szervévé tették a Nemzetek Szövetségének Tárnicsát is, amennyiben Németország a versailles-i szerződés 213., Ausztria a st.-germain-i szerződés 159., Bulgária a neuilly-i szerződés 104. s Magyarország a trianoni szerződós 143. szakasza értelmében azt a kötelezettséget vállalta, „hogy mindaddig, mig a jelen szerződés hatályban van, aláveti magát minden olyan vizsgálatnak, amelyet a Nemzetek Szövetségének Tanácsa szótöbbséggel szükségesnek ítél." Törökország a lausanne i szerződéssel mentesítette magái