Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A törvénysértés fogalma a büntető jogegységi perorvoslatban. 3. [r.]

59 rendeletet, melynek a döntvény csuk értelmezése, hiteles és a luróságokra nézve kötelező magyarázata. Ebből folyik, hogyha valamely alsóbiróság jogerős ítélete vagy egyéb intézkedése ellenkezik valamely fennálló döntvény nyel, ez gyakorlatilag szintén törvénysértést képez, vagyis jogegységi perorvoslattal megtámadható. A törvénysértés azonban nem az illető döntvénnyel szemben lett elkövetve, hanem azza! a törvénnyel vagy rendelettel szemben, amelynek értelmezése, magyarázata volt az illető döntvény. Ez nem is vitás a gyakorlatban, a jogegységi tanács számos esetben állapított meg törvénysértést azért, mert az alsóbirói jogerős ítélet eltért valamelyik törvénynek a döntvénnyel megállapított értelmétől. Érdekes és gyakorlatilag nagyfontosságú kérdés vetődött fel legújabban arra nézve, hogy van-e a döntvénynek törvénysértés szempontjából visszaható ereje, helyesen: megállapít haíó-e a törvénysértés olyan alsóbirói ítéletre vonatkozóan, moly az illető döntvény létrejövetele előtt jogerőssé vált. Az egyik né zet szerint a törvénysértés ily esetben is megállapítható, mert a döntvény nem uj jogszabályt mond ki, haneui valamely törvény helyes értelmét juttatja kifejezésre, már pedig a törvénynek a döntvény meghozatala előtt is csak ez lehetett a helyes értelme, így következetlenség lenne egy bizonyos ideig megengedni, hogy más magyarázat is helyes lehet, bizonyos idő múlva pedig a törvénynek ellenkező értelmet tulajdonítani. Ez a nézet ugyan megfelel a törvény és a döntvény viszonyának s a döntvény helyes jogi felfogásának, azonban nézetem szerint egyfelől ellentétben áll az 1912 : LIV. t.-c. 75. §-a második bfeko világos rendeletével, mely szerint a döntvény kötelező halátya a hivatalos lapban való közztétételétől számított 15 napon kezdődik, — másfelől elméletileg is kifogásolható, mert a döntvény ha hiteles és végső törvénymagyarázatnak mondható is, de mégsem azonos a törvénnyel. Vagyis a törvénynek a döntvényben kifejezett értelme lehet, hogy nem azonos a (örvény igazi akaratával. A döntvény is lehet téves, azaz lehet, hogy nem hiven fejezi ki a törvény akaratát, Hiba lenne tehát a döntvényt ugy tekinteni, mintha azzal szemben — már meghozatala előtt is — az ellenkező felfogás feltétlenül helytelen vagy épen törvénysértő. (Folytatjuk.) KISEBB KÖZLEMÉNYEK. „Mese a helyes jogról" felirattal a Jogtudományi Közlöny 1923. évi 24. számában egy tanulságos mesét tett közzé az ismeretes nagy meseíró: dr. Meszlény Aithnr. Ez a mese annyiban nagyon sikerült, amennyiben mindaz, amit a jogászegylet i előadásomban általam kívántnak, általam tételként