Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A telki szolgalmi jog terjedelmének és megszüntetésének kérdéséhez

tői és produktivitástól elvonnia, nem lehet tehát igazságos az, hogy ő ezektől az anyagi előnyöktől — amelyekre jól megalapozott joga volt — minden további nélkül és minden nn\g : - rités nélkül megfosztassák. Ha felperes is, alperes is visszterhes ügylettel jutottak az uralkodó, illetve a szolgáló telekhez, felperes az előbbi megszerzésénél a szolgalmi jogra tekintettel többet adott érte, mert hiszen nyilván többet is ért igy, az alperes pedig szintén bizonyára alacsonyabban szabta meg az utóbbiért felajánlott vételárat azért, mert az ingatlan a felperes javára szolgalmi joggal volt terhelve. Ha tehát ez a szolgalmi jog minden további nélkül és anélkül, hogy rekompenzáeiót kellemérte adni, megszűnnék, ugy az alperes a felperes megrövidítésével olyan vagyoni előnyhöz jutna, amelyhez neki semmi eimen jussa nincs, tehát alaptalanul gazdagodnék. Egyes esetekben, különösen nagyobb városokban a köztekintetek, különösen városrendezési tervek keresztülvihetése érdekében indokolt lehet, hogy bizonyos — csupán kényelmi szempontokat szolgáló, vagy a használatra nem feltétlenül szükséges, hanem ezt csak kellemesebbé tevő — szolgalmak megszoríthassanak, de ezt sem lehetne ugy tenni, hogy a szolgalmi jogosultnak jogát minden rekompenzáció nélkül egyszerűen megszüntetjük, hanem ilyen esetekre is ki kellene terjeszteni a kisajátitás lehetőségét. A szolgalmi jognak másként való megszüntetése tulajdonképpen nem lenne egyéb, mint jogfosztás. A kir. Kúria fentebbi döntésénél, ugy látszik, abból indult ki, hogy a tulajdonjog szabadságának elvét kivánja a korlátozások minél szűkebb mederbe való szorításával minél nagyobb mértékben érvényre juttatni. Eltekintve attól, hogy a tulajdonjog szabadságának elve át meg át van törve különböző korlátozásokkal, ennél az elvnél azt kell elsősorban tekinteni, hogy a tulajdonosra nézve a tulajdona feletti rendelkezés szabadsága ne legyen meghiúsítva. Lehetséges az, hogy egy beviteleknek tulajdonosa a maga telkének kényelmesebb és kellemesebb használhatására alkalmas szolgalmi jogért a szomszéd telek tulajdonosának igen nagy ellenértéket hajlandó adni. Nincsen semmi rációja annak, hogy miért zárjuk ei ennek a szomszéd teleknek tulajdonosát az ilyen kedvező ügylet megkötésétől olyan tilalommal, mely a használat keJlemesebb, vagy kényelmesebb voltát involváló szolgalmi jognak megalapitását nem engedi meg. Az Tyen tilalom tehát végelemzésben nem a tulajdonjog szabadságának elvét szolgálja, hanem ellenkezőleg a tulajdonnal való szabad rendelkezést korlátozza.