Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923. évi XXXIX. törvénycikk

48 tartozásokra, úgyszintén az államnak, törvényhatóságnak? községnek (városnak) vagy állami, törvényhatósági, községi (városi) intézménynek (üzemnek) kölcsöntartozásaira, valamint oly pénztartozásaira sem, amelyek tekintetében a hitelezővel szemben nem kizárólag magánjogi alanyként jelentkeznek. Az emiitett hatóságoknak, intézményeknek (üzemeknek) egyéb pénztartozásaira ezt a törvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az emiitett hatóságok, intézmények (üzemek) közszállitáson alapuló pénztartozás tekintetében csak az 1907. évi III. t.-c. 13. §-ának második bekezdésében meghatározott határidő elteltével esnek késedelembe és hogy bármely pénztartozásuk után késedelem esetében is csak a 2. §. második bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítés jár. Ennek a §-nak az eredeti miniszteri javaslatban a szövege a következő volt: „Ez a törvény az államnak vagy az állami intézménynek (üzemnek) csak oly pénztartozásaira nyer alkalmazást, amelyek tekintetében az állam vagy állami intézmény (üzem) a hitelezővel szemben kizárólag magánjogi alanyként jelentkezik." M. L: „A javaslat 1. §-a világosan kimondja, hogy csupán a magún jogi eimen alapuló pénztartozásokra nyer alkalmazást. Ebből természetszerűen következik, hogy nem nyerhet alkalmazást az olyan esetre, amikor a pénztartozás nem magánjogi, hanem közjogi jogcímen alapszik. Nem nyer tehát alkalmazást a közvetitők késedelmes fizetése, a pénzbüntetés befizetésének elmulasztása esetében, valamint olyan esetekben sem, amikor valamely közszolgálati alkalmazott illetményeit az utalványozás késése következtében későbbi időpontban kapja meg, mint amely naptól azok utalványozva vannak. Kiterjednek viszont a törvény rendelkezései az olyan esetekre, amikor az állam magánjogi jogviszonyban szerepel hitelezőként vagy adósként. Ilyen eset lesz például, amikor az állammal szemben vasúti fuvarozás 6orán felmerült kárt követelnek, amikor valamely vállalkozó az állam részére teljesített építkezésből eredő követelését érvényesiti, amikor az állam valamely állami tulajdont alkotó ingatlan haszonbérét követeli stb. Minthogy azonban számos esetben a jogviszonyban az állam nem is kizárólag közjogi alanyként, de nem is pusztán magánjogi alanyként jelentkezik, az ebből netán keletkezhető kétségek eloszlatása végett szükséges kimondani azt, hogyha az állam szerepe valamely jogviszonyban ilyen vegyes természetű, a törvény rendelkezései nem nyerhetnek alkalmazást. Ilyen vegyes természetű jogviszony pl. a cimletes államadósság, amelyre vonatkozóan azonban a javaslat rendelkezései már csak azért sem nyerhetnek alkalmazást, mert az állam adóssági tőke visszafizetését az 1921:XXVI. t.-c. 5. §-a értelmében nem lehet követelni, az államadóssági kamatokat pedig az 1923:VIII. t.-c. 13. §-a értelmében nem lehet birói nton érvényesíteni. Olyan vegyes természetű jogviszony, amely a javaslat rendelkezései alá nem esik pl. az, amikor valamely lényegileg közhatósági tevékenység elvégzésére az állam felmondható szolgálati szerződéssel fogad fel alkalmazottakat." Az I. B. javaslatára kapta a 8. §. a törvénybeli szövegezést és ezt az I. B. azzal indokolta meg, hogy: „A 8. helyett a bizottság uj rendelkezés beiktatását találta helyes-