Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - B. Wlassics Gyula évnyitó beszéde a közigazgatási bíróság január hó 8-án tartott teljes ülésén

20 pasztán ezzel az őserővel győzte le a m. kir. Curia azokat a válságokat, amelyek a századok folyamán rázúdultak és több izben működését is megakasztották. Bízzunk benne, hogy tí» a töiliénelmi őserő, amely kir. Curiánkat és alkotmányunknak más intézményeit megteremtette és fenntartotta ás amelyet saját törvényes hatáskörében a m. kir. Curia is Ítélkezésének kifogástalanságával mindig ápolni igyekezett, diadalmasan átsegíti nemzetünket a viszontagságokon és jobb jövendőnek lesz alapja. A teljes ülést megnyitom." Majd ismertette az elnök az elmúlt évben bekövetkezett személyi változásokat, valamint a m. kir. Curia ügyforgalmára és tevékenységére vonatkozó adatokat, aztán megválasztották a különböző bizottságokat és kisorsolták a fegyelmi tanács tagjait. B. Wlassics Gyula évnyitó beszéde a közigazgatási bíróság január hó 8-án tartott teljes ülésén. B. Wlassics Gyula nagyobb terjedelmű évnyitó beszédében a háborút, a zord békekötést követő átmeneti időszaknak az államhatalom ágára, a törvényhozói, a végrehajtó ós birói hatalomra gyakorolt hatását teszi elmélkedés tárgyává. Kiemeli beszédje elején, hogy a korszakalkotó időszakok világtörténeti jelentőségét a kortársak alig veszik észre. Mi kortársak — mondja — alig tudjuk eldönteni, hogy ma ily korszakalkotó időszak előtt állunk-e, cstfk azt látjuk, hogv különféle világiiézletek harca dul, ós egyik szélsőség a másik szélsőséget kergeti. Azt tapasztaljuk, hogy a politikai, gazdasági és kulturális egyensúlynak ebben a nagy megrendülésében az emberiség nagy részére a létí'entartás küzdelmei a legsúlyosabban nehezednek. Csak azt érezzük, hogy az igazi belső kultúra napjainkban kegyetlenül elvadult A tudomány müvelése csaknem teljesen megakadt. Az állam életében is magasra helyezett alkotmányos értékek a leértékelés lejtőjére kerültek. Mi még a XIX. században abban a gondolatban nevelkedtünk fel, hogy alkotmányos országokban a népképvisel étből, a parlamentből, mint a nemzet első tanácsából kell kiindulni a nemzetet kalauzoló a In altatásnak. És ma mit tapasztalunk? Csaknem az egész müveit világon bizonyos közönyösség fogta át a lelkeket a parlamontárKtmuH mgasra emelt hivatása iránt. Mindinkább sürüen emlegetik szószéken, irodalomban, hogy a mai parlamentek — talán