Magyar jogi szemle, 1924 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A m. kir. Kuria évnyitó teljes ülése

u. i. benne van az értékelésben, ez azonban több, niirit amaz. Az Ítélkezés mintha tisztán cszmüködés, tiszta logicizmus volna. Az értékelésben azonban az erkölcsi elem és a célszempont is érvényesül. És épen az értékelésnek ezen magasabb rendiségénél fogva az Ítélkezésnél minden az értékeid* öl függ. Ami tehát az értékelésre gyakorol befolyást, az határoz az Ítélkezési, tehát a biró minősége fölött is. Az értékel és terén válik el egyik biró a másiktól. Az egyik csak sitíogizal s functioja mechanizmus; a másik egyúttal érez, sőt átérez és átél is. Az egyik csak a jogot kerasi, a másik az igazságot is. Amannak csak aktái vannak ós számai, — , >nnek ügyei, élő történései, eleven, tehát olyan eseted vannak, amelyek az élő ember húsába, elevenébe vágnak, amelyekkel mint elevenekkel, és ugy kell bánni, hogy meg ne sértsük, mert véreznének, és ugy, hogy meg ne öljük az egészséges életet s ennek feltételeit. (Folytatjuk.) A m. kir. Kúria évnyitó teljes ülése. A m. ki r. Curia folyó évi január hó 8-án tartotta évnyitó teljes ülését dr. Tőry Gusztáv belső titkosi tanácsosnak, a m. kir. Curia elnökének elnöklete alatt, aki a teljes ülést a következő beszéddel nyitotta meg: „A lezárt 1923. esztendőben igazságügyi szervezetünk fejlődésének fontos évfordulója mellett haladtunk el. Az 1923. évi június hó 19-én volt ugyanis kétszázadik évfordulója annak, hogy III. Károly királyunk, az 1723. évi decretumában foglalt törvénycikkeket, ezek között az 1723. évi 24. és 25. törvénycikkeket szenteltette. Az 1723. évi 24. törvénycikk a m. kir. Curia hétszemélyes táblájához ujabb bírói állásokat szervezett s az ott működő bírákat arra kötelezte, hogy „három napi időközben, 100 forint büntetés terhe alatt, a törvényszék tartásakor megjelenjenek és a meg'haározott órákban a perlekedők kényelmére összeülvén, Ítélet hozatala végett az elnökkel együtt legalább tizenegyen folyton jelen legyenek." Az 1723. évi 25. törvénycikk pedig a királyi Ítélőtáblára nézve, amely a hétszemélyes tábla mellett szintén a magyar királyi Curiának része volt, azt szabta meg, „hogy a kir. Ítélőtábla, kivéve csupán az ünnepeket, s törvényszüneteket, folytonosan együtt üljön s a perlekedőknek, ellen nem állván némelyeknek törvényes távolléte, jogot és igazságot szolgáltasson." A m. kir. Curiához tartozó hétszemélyes tábla és királyi ítélőtábla az említett törvénycikkek meghozataláig — amint