Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3. szám

66 ittam, amig reám jött; de nem bánt engem, nem érdemes róla beszélni. Crotch: Ugy tudom, ön ópiumkorcsmát tart a londoni East Endben? Tanú: Igen, de az üzlet rosszul megy. Crotch: Ismeri a vádlottat? Tanú: Hogy ismerem-e? Jobban, mint a tisztelendő lelkész urak együttvéve. Crotch: Ugy tudom, rendes vendége? Tanú: Mikor először jött, egészen újonc volt ebben a dologban, de egy idő múlva ugy kezelte a pipáját, mint a legjobbak, kedvesem. Crotch: Én ebből azt következtetem, hogy erős ópiumszivó volt? Tanú: Igen, kedvesem. Crotch: Emlékszik ön, hogy december 12-én éjjel az ön helyiségében volt? Tanú: Ott volt, kedvesem. Láttam jönni és azt mondtam: „Adj neki még egyet, ha felébred; akkor fogja tudni, mily drága az ópium piaci ára." Crotch: Mikor volt önnél legutóbb? Tanú: December 23-án, kedves kedvesem. Crotch: Nem kell oly kedvesnek lennie. Mi történt másnap 1 "Tanú: Követtem haza. Crotch: Mi történt? Tanú: Elhagytam ott, ahol az omnibusz, amelyl>e beszállott, utja végéhez közel befordul az állomás ós a tér között. Crotch: Találkozott mással is? Tanú: Találkoztam egy Edvin nevü kedves úriemberrel. Crotch: Mit mondott neki? Tanú: Azt mondtam neki: „Tüdőm gyenge, tüdőm beteg" — ós a kedves ur három és fél shillinget tett a markomba. Crotch: És mikor találkozott legközelebb a vádlottal? Tanú: Öh, szegény fejem! 1861-ben. Mindig átjön hozzám, ha szivni kiván. Én azt mondom: „Jó helyen jár. Itt van a hely, ahol a legjobb szivás van." Crotch: Mi történt azután? Tanú: Hogy azután mi történt, kedvesem! Követtem az Aldersgate-utcába, oda, ahol leszáll; kitudom, hogy honnan jön és igy szólok szegény magamhoz: „Első izben elvesztettelek; esküszöm, hogy másodszor nem vesztelek el, cloisterhami jó uram. Előbb megyek oda és meglesem jöveteledet." így is tettem. Elmegyek Cloisterhamba, várok a Nun's House előtt, éppen amerre az omnibusz jár, ő kiszáll és én követem egy