Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4. szám - Mennyiben alkalmazhatók a sajtótörvény rendelkezései a fonográf, a gramofon s a film után terjesztett gondolatra

123 nyilvános előadásának engedélyezését az irányadó rendelet i.:. (44.965/1918. B. M. 1- §. második bek.). A további kérdés azonban, hogy miként kell az esetet megitéini a jog szempontjából. Van-e helye bűnvádi eljárás­nak • Lefoglalásnak'? Felelősségre vonásnak és elkobzásnak'? Minderre megadja természetesen a választ, ha az első kérdésre telelünk, mert mindez csnpán a bűnvádi eljárásnak követ­kezménye lehet. A fentebb bőven kifej tettekhez képest, nézetem szerint, teljesen mindegy az, hogy egy ily filmszalag van-e vagy több; csupán az emiitett tényállás alapján bűnvádi eljárásnak helye nem lehet és pedig helye nem lehet természetesen akár vala­mely kisebb kihágásról, akár igen súlyos bűntettről legyen is szó. A filmszalagban megrögzített bűncselekmény tényálla­dékának legfontosabb eleme ugyanis a gondolatközlés, ez pedig nem történt meg, sőt a filmszalagot bemutató éppen erre kér hatósági engedélyt. A bizottság előtt levő filmszalag jogi szempontból ugyanoly tekintet alá esik, mint az a kézirat, amelyet a szerző nyomtatvány utján többszörösiteni s ily módon az abban foglalt gondolatot többekkel közölni még csak szándékozik, vagy amelyben foglaltakat azon a népgyűlésen akarják elmon­dani, amelynek megtartására csak most kérik a rendőrhatósági engedélyt. A gondolat terjesztése, többekkel közlése egyik esetben sem történvén meg, bűnvádi eljárásról s ehhez képest akár a kézirat, akár a filmszalag lefoglalásáról bűncselek­mény hiányában egyik esetben sem lehet szó. Ily esetben a rendőrhatóság működési jogköre — a bi­zottság akár betiltotta, akár engedélyezte a filmszalag nyilvá­nos előadását — a megfigyelő, a megelőző s a megakadályozó rendészet körére szorítkozik. Ebből folyólag a rendőrség foko­zott figyelemmel kisérheti az összes oly helyeket, ahol esetleg az ily filmszalagban foglalt gondolatot többek előtt terjeszt­hetik; ha a filmszalagon az azt előállitó vállalat tulajdonosá­nak neve feltüntetve nincs, a megelőző rendészetből folyóan, vagyis abból a célból, hogy a bűncselekmény elkövetését meg­előzze, a St. 24. §-ának 3. pontjába ütköző vétség miatt nyo­mozhat az ellen, akit annak alapos gyanúja terhel, hogy az ily filmszalagot bármily módon terjeszti; ha a filmszalagot nem Magyarország területén állították elő, ugyanebből a cél­ból előterjesztést tehet avégett, hogy a minisztérium a St. 10­§-ának utolsó bekezdése alapján a filmszalag terjesztését köz­érdekből tiltsa el s végül megakadályozhatja — ha kell, kar­hatalommal is —, hogy az ily filmszalagban foglalt gondo­latot többek előtt terjesszék ós főleg, hogy a filmszalagot nyil­vános előadáson előadják, ami a gondolatnak „többek elölt" terjesztésével itt nem egy jelentőségű.

Next

/
Thumbnails
Contents