Magyar jogi szemle, 1923 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4. szám - Mennyiben alkalmazhatók a sajtótörvény rendelkezései a fonográf, a gramofon s a film után terjesztett gondolatra

121 említett módon készülék utján — bár nem egyidőben és nem ugyanazon a helyen — többek előtt terjesztik, kifejezik. A St. 2. §. második bekezdésében foglalt első iiúnyitó eli ben ezek szerint a lényeges elemek, hogy gondolatot, készülék utján, többek előtt kell kifejezni. Ebből az következik, hogy miként a St- 2. §. első bekezdése értelmében jogi szempontból nem sajtótermék az egy példányban előállitott nyomtatvány, éppen ugy nem lehet a sajtótermékekre megállapított jogszabályokat megfelelően alkalmazod a gondolatnak a második bekezdés ala eső készülék utján eszközölt kifejezésére, ha az nem többek előtt történik. Ha azonban a gondolatnak kifejezése a St. 2. §. második bekezdése alá esó készülék utján többek előtt történik, melléke* az, hogy csupán egy viaszhenger, lemez vagy filmszalag van-e, illetve foglalja-e magában a kifejezett gondolatot vagy pedig több. Viszont készíthetek akár száz viaszhengert, lemezt vagy film&zalagot s az azokba n megrögzített gondolatot a magam szórakoztatására a megfelelő készülék utján akár százszor is kifejezésre hozhatom, a sajtótörvény rendelkezései a gondolatnak ilyen kifejezésére nem nyernek alkalmazást. Ami most már a St. 2. §-ának második bekezdésében foglalt másik irányító elvet, nevezetesen azt. illeti, hogy a sajtótermékekre megállapított jogszabályokat a gondolatnak a St 2. §. második bekezdése alá vonható kifejezése esetében „megfelelően" kell alkalmazni, e tekintetben a St. egyes rendelkezéseit egyenkint kell szemügyre vennünk. Ebben az irányban a St. szóhasználata már teljesen következetes s azt a kérdést, hogy melyek a törvénynek azok a rendelkezései, amelyek a St. 2. §• második bekezdése alá eső készülék utján terjesztett gondolat kifejezésére alkalmazásba jöhetnek, kétségtelenül meg lehet állapítani. Nem alkalmazhatók mindenekelőtt a St.-nek azok a rendelkezései, amelyek a gondolatot magábanfoglaló tárgy előállítóiról rendelkeznek abban az esetben, ha ezeket „nyomda vagy kőnyomda vállalat"-nak nevezi, mert kétségtelen, hogy a viaszhenger, a lemez, a filmszalag SÍ más ilyenféle tárgy nem a nyomda vagy kőnyomda ipar terméke; ellenben alkalmazhatók a törvénynek ily tárgyú mindazok a rendelkezései, amelyekben ,,nyomda vagy más többszörösitő vállalat" kifejezést használ, mert kétségtelennek látszik, hogy az utóbbi vállalat alatt a St. a nyomtatványt előáíllitó vállalatokkal szemben a viaszhengert, a lemezt, a filmszalagot s a gondolatot megrögzítő más ilyenféle terméket előállitó vállalatokat érti. Ehhez képest nem alkalmazhatók: a St. 6. §-a, 7. §-a, 24. §-ának 1. ós 2. pontja, 2ö. §-ának második bekezdése, 27. §-a; alkalmazhatók azonban: a St. 5. §-a, 10- §-n, 24. §-ának