Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A nemzetgyűlés és az alkotmány - A nemzetgyűlés hatásköre

60 területek átadásával kapcsolatban a magyar háborús államadósság rendezése tárgyában (B. K. 1921 dec. 7. 277. sz.); a m. kir. pénzügyminiszternek 165.707/1921. számú rendelete az értékek (ingó vagyontárgyak) kivitelét szabályozó 1920. évi 6800/P. M. számú rendelet 3. ^-ának 2. b) és 3. pontja alapján vagyonváltság fejében beszolgáltatott külföldi értékpapíroknak, külföldi pénznemeknek és magyar koronaértékben befizetett összegeknek elszámolása tárgyában (B. K. 1921 dec. 7. 277 sz.); a 10.365/1921. M. E. számú rendelet az Általános Fogyasztási Szövetkezet közgyűlése tárgyában kiadott 10.500/1920. M. E. és 2017/1921. M. E. számú" rendeletek módositása tárgyában (B. K. 1921 dec. 10. 278. sz.); a 10.501/1921. M. E. számú rendelet a kivételes sajtórendészeti ellenőrzés megszüntetése tárgyában (B. K. 1921 dec. 11. 279. sz.); a m. kir. igazságügyminiszternek 28.123/1921. I. M. E: számú rendelete a rögtönbiráskodás kihirdetésének a lázadásra és gyujtogatásra korlátozása tárgyában (B. K. 1921 dec. 11. 279. sz.); a m. kir. pénzügyminiszternek G. 84.652/1921. számú rendelete a kiviteli illetékről szóló 1920. évi XIII. t-cikk végrehajtása iránt tett intézkedések kiegészitése tárgyában (B. K. 1921 dec. 11. 279. sz.); a 10.463/1921. M. E. számú rendelet az Országos Közélelmezési Tanács szervezése tárgyában kiadott 7325/1921. M. E. számú rendelet 3. §-ának módositása tárgyában (B. K. 1921 dec. 14. 281. sz.); a 10.547/1921. M. E. számú rendelet a balesetbiztosításnál számításba veendő járandóságok határának felemelése és baleseti járadékpótlékok megállapítása tárgyában (B. K. 1921 dec. 14. 281. sz.); a m. kir. pénzügyminiszternek 177.792/1921. számú körrendelete az ingatlanvagyonváltságnak 1000 koronás búzaárban való fizethetése tárgyában (B. K. 1921 dec. 14. 281. sz.); a szerb-horvát-szlovén megszállás alól felszabadult országrészeken a megszálló hatalom és közegei részéről létesitett birtokviszonyok rendezése tárgyában (B. K. 1921 dec. 15. 282. sz.). KISEBB KÖZLEMÉNYEK. ^/A nemzetgyűlés hatásköre. A Magyar Jogi Szemle 1921. évi november és december havi számaiban igen érdekes vitát olvastunk a nemzetgyűlés hatásköre "tekintetében Barabási Kűn József dr. debreczeni egyetemi tanár és Tunyogi Szűcs Kálmán dr. birósági titkár tollából (Egy kis törvénymagyarázat, 582. L; A nemzetgyűlés és az alkotmány, 651. 1.). Igénytelen véleményem szerint ha el is fogadjuk az 1920. évi I. t.-c. 2. §-ának azon értelmezését, amely szerint a nemzetgyűlés az államhatalom gyakorlásának további módját csakis alkotmányunk értelmében jogosult rendezni, ez nem jelentené a nemzetgyűlés hatáskörének hatályos jogi korlátját. Egész kétségtelen ugyanis, hogy a nemzetgyűlés ma az állami szuverenitás kizárólagos képviselete amely által alkotott törvények régi törvényeinkkel teljesen egyenértékűek s igy azoknak hatályát minden korlátozás nélkül leronthatják; az állam egy polgára és semmiféle birósága sem vonhatja kétségbe semmiféle nemzetgyűlési törvény érvényét azon az alapon, hogy az a törvény nem felel meg történeti alkotmányunknak. Különben is, hogy mikor jár el a nemzetgyűlés az alkotmány értelmében és mikor nem, az annyira bizonytalan és vitatható körülmény, hogy megitélése csakis a történelemre bizható. A nemzetgyűlés főhivatása a ministeri indokolás szerint ép az alkotmány alapintézményeinek a változott viszonyokhoz mért ujjáalkotása, ez az