Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Kritikai tanulmányok a közjog és a magánjog megkülönböztetésének a kérdéséhez

14 vételes eljárás viszonyát ahhoz az alakszerű házassági perhez, amelyet az érdekelt fél az illetékes magyar hiróság előtt folyamatba tehet. Ha a kivételes eljárás alapján előterjesztett kérelmet a biróság teljesíti, alakszerű házassági per indításának gyakorlati értéke rendszerint egyik félre nézve sem lesz. Ha azonban a biróság a kérelmet elutasítja, fennmarad a félnek az a joga, hogy a szabályszerű házassági pert a magyar biróság előtt lefolytassa, mert a rendelet nyilván nem akarta az érdekelt felet elzárni attól, hogy a házasság felbontására vagy érvénytelenítésére irányuló kérelme tárgyában a szabályszerű peres eljárást vegye igénybe. Ez az értelme a 8. §. első bekezdésében foglalt rendelkezésnek. A 8. §. második bekezdésében szabályozott perfüggőség abban nyeri magyarázatát, hogy a gyors és kivételes eljárás útján az érdekelt fél könnyebben eléri célját, mintha a házassági per jogerős befejezését várja meg és rendszerint éppen a házassági per lefolytatásának sikertelensége vagy kilátástalan volta fogja az érdekelt felet arra indítani, hogy a rendeletben szabályozott eljárás útján igyekezzék célhoz jutni. A 8. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés lényeges indoka az, hogy az alakszerű házassági perben érdemileg megbírált kereseti kérelem a rendelet megalkotásánál irányadóul vett és fennebb vázolt gyakorlati szempontokból nem tarthat számot arra, hogy a perjogi biztosítékokat nélkülöző kivételes eljárásban újra birói tárgyalás és döntés tárgya legyen. Az előadottak szerint a rendelet erősen magán viseli családi jogunk alapvető elvei és a gyakorlati követelmények között létesített kompromisszumnak jellegét ós mintegy első láncszeme a trianoni békeszerződés életbeléptetésével teremtett helyzetünkből fol3ró családjogi szabályalkotásoknak. Kritikai tanulmányok a közjog és a magánjog megkülönböztetésének a kérdéséhez. Irta: dr. ifj. Ruber József, kir. törvényszéki biró. Korunk jogtudománya részint a római remekjog által, részint az ókori klasszicizmussal szemben modernnek mondható juríszprudencia, vagyis a XVII. században fellépő természetjogászok s az azokat követő XIX. és XX. századbeli jogtudományi iskolák által felvetett problémákkal foglalkozik/Az alapvető kérdések igen jelentékeny része az első csoportba tartozik Ambar egyes ujabb jogtudósok véleménye szerinf a római jogá-