Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Az elszakított területen személyi állapotot tárgyazó ügyekben hozott bírói határozatok joghatálya

Az elszakított területen személyi állapotot tárgyazó ügyekben hozott birói határozatok joghatálya. Ir'a: dr. Söntjén László, az igazstógügyminisztériumba beosztott kir. törvényszéki biró. Flagráus megsértésével a nemzetközi jog szabályainak és nyílt megszegésével a belgrádi fegyverszüneti egyezménynek is, a cseh-szlovák, román és szerb-horvát-szlovén államok a megszállás erőszakos tényét nem ideiglenes, hanem — a trianoni békeszerződés által csak utólag szankcionált — végleges állapot gyanánt fogták fel és a Magyarországtól elszakított területen már a megszállás tartama alatt a végleges állami berendezkedésre irányuló intézkedéseik keretében magukhoz ragadták, a bíráskodást is, azt nem a magyar állam, hanem a maguk névében gyakoroltatták, változtatásokat eszközöltek a bíróság szervezetében és személyzetében és a bíráktól hűségesküt kívántak ahhoz, hogy birói tisztükben megmaradhassanak. Mindezeknél a körülményeknél fogva az említett területen és időben működött bíróságokat nem magyar bíróságoknak, hanem külföldi bíróságoknak kell tekinteni. Ennek a nemzetközi jog szempontjából is egyedül helyes álláspontnak következményeként jogi rendezést kíván az a kérdés, vájjon minő joghatályt kell tulajdonítani az elszakított területen a megszállás tartama alatt működött bíróságok olyan határozatainak, amelyeknek hozatalára a magyar jog álláspontja szerint kizárólag magyar bíróságnak van hatásköre Az idegen impérium alatt működött bíróságok ugyanis az 1918. évi október hó 31. napjától a trianoni békeszerződés életbelépéséig (1921. évi július hó 26. napjáig) terjedő időben sok esetben magyar állampolgárok személyi állapotát tárgyazó ügyekben (házassági és a gyermek törvényességének megtámadás;) iránti perekben, valamint a kiskorúság meghosszabbítása és a meghosszabbítás megszüntetése, a gondnokság alá helyezés és a gondnokság megszüntetése, végül az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése tárgyában) is hoztak határozatokat, holott a magyar állampolgároknak ilyen ügyeiben ezek a bíróságok az eljárásra jogosítva nem voltak, mert a magyar jog szerint magyar állampolgár személyi állapotát tárgyazó ügyekben csak magyar bíróság Ítélete hatályos. Különösen a magyar állampolgárok házassági pereire nézve tartotta fenn törvényhozásunk az 1894 : XXXI. t.-c. 114. §-ábau a magyar bíróság hatáskörének kizárólagosságát. Az 1911 : 1. t.-c. 414. §-ának 4. pontja ennek a tételes jogszabálynak.