Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A büntetőjogi beismerés. Tanulmány a büntetőperjog köréből

100 A birói személyek előtt megtett beismerés körében további osztályozás vihető keresztül, hasonlóképen külsőleges ismérvek alapján. Nevezetesen aszerint, vájjon a terhelt előtt bizonyos* tekintetben ismerős-e az a biró, aki előtt vallomását megteszi; van-e valamelyes lehetőség, vagy valamely rögzitett alap arra nézve, hogy a biró és a terhelt érintkezése nem sekélyesedik el merev jogszabályok szigorúan értelmezett felületén. Ezz-el áll szemben a másik birói személy; amelyik esetben ezek a szubjektiv természetű vonatkozások nincsenek meg. Az itt előforduló eshetőségek számbavételénél arra kell gondolni, hogy egy bizonyos büntetőper keretében elbirálás alá kerülő ügy tényi, vagy jogi elemei belekapcsolódhatnak egy másik büntető, vagy nem is büntetőper anyagába. S minthogy ezek a kategóriák szinte kizárólagosan alanyi vonatkozásokon épülnek fel, érthető, hogy szintén az értékelés sokfelé elágazó anyaga gyanánt szolgálnak.18 Ebbe az eszmekörbe illeszthető be az a megkülönböztetés, amelyet különösen Glaser emel ki. A beismerés nemcsak szóbeli nyilatkozat alakjában jelenik meg, hanem jegyzőkönyvbe foglaltan, vagy egyéb Írásbeli kijelentés képében. A beismerést felvevő személyek szerinti megkülönböztetés itt még különösebb nyomatékú. Csak arra kell gondolni, hogy a közlés fázisai miképen alakulnak szóbeli kijelentés, vagy Írásbeli nyilatkozat közlése esetében. A beismerés értékelésének pedig alaptétele az, hogy a nyilatkozat tisztán, a nyilatkozó terhelt intencióinak megfelelően felfogva, helyeztessék az értékelés középpontjába.19 ' Megemlíthető még, hogy a terhelt a bűncselekmény elkövetését a per keretén kivül álló magánszemélyek előtt is beismerheti, akár szóbeli, akár Írásbeli nyilatkozat alakjában. Itt már a beismerő nyilatkozat, mint ilyen, elhomályosul s a perben felvonultatott tanúvallomás lesz elsődleges mérlegelés tárgya. A beismerés alanyi szempontból való elemzésének eddigi folyamán meghatároztunk egy bizonyos lélektani állapotot s 18 A beismerés értékelésénél szinte kizárólagos szempontnak tekinti ezt az osztályozást Rulf (Der oesterreichische Strafprozess 150. és köv. L). Amit Lohsing szemere is hány. Rulf a vizsgálóbiró előtti beismerést is olyan gyanánt állítja be, amely az értékelésnél fokozottabb óvatosságra int. Erőteljesen száll szembe ezzel a kijelentéssel Hausner, aki a terheltnek a vizsgálóbíróval való érintkezését tartja éppen legalkalmasabbnak arra, hogy a terhelt egyénisége kiismerhető legyen s a nyilatkozatok megtételénél s az egész viselkedésénél a közvetlenség és az őszinteség legyen az irányító. Az igazság a Hausner oldalán van. Lásd erről különben az V. fejezetben. 10 Glaser (i. m. 325—326. 1.) bizonyos perjogi garanciákat is kiván a beismerést tartalmazó feljegyzések értékelésére nézve, főleg a többszöri közvetítés esetére.