Magyar jogi szemle, 1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A pénzérték változásának figyelembevétele a magyar jogalkotásban

87 értelmében engedett utólagos teljesítési határidő sikertelen eltelte után teljesítést követelhessen; a Keichsgericht gyakorlata tehát a mi törvényünktől eltérő tételes jogszabályon alapszik. X. Még csak arra utalok, hogy a jus variandi (anyagi jogi) kérdését szigorúan meg kell különböztetni a keresetváltoztatás (perjogi) kérdésétől. A keresetváltoztatási tilalom (Pp. 188. §.) azt jelenti, hogy a megváltoztatott jog ugyanabban a perben érdemlegesen el nem bírálható, de akár külön perrel, akár ugyanazon per elsőbirósági stádiumában előterjesztett uj kereset alakjában (Pp. 189. §.) érvényesíthető; ellenben a jus variandi tilalma azt jelenti, hogy az egyszer már kimerített választási jogtól sem ugyanazon, sem ujabb perben nem lehet eltérni s a tilalom sanetiója a kereset érdemleges elutasítása. A keresetváltoztatás a fellebbviteli eljárásban (Pp. 494. §.) hivatalból, ellenben a jus variandi tilalma mindig csak az alperes kifogása alapján észlelendő. Ha az alsóbiróság a keresetváltoztatás fenforgását nem állapította meg, a felsőbíróság a keresetet ily okból el nem utasíthatja (Pp. 188. §. ut. bek.); ellenben a jus variandi kérdésében, — ha az alperes e miatt az alsóbirói eljárásban kifogást emelt — a felsőbíróság nincs kötve az alsóbirói döntéshez. Éppen ezért — habár a jus variandi gyakorlásának tilossága esetében rendszerint a keresetváltoztatás is tilos — előfordul, hogy a felülvizsgálati bíróság az alaki keresetváltoztatást, a Pp. 188. §. utolsó bekezdésében foglalt fellebbviteli korlátozás folytán, nem észlelheti ugyan, de az üigy érdemében a keresetet, a már kimerített választási jog újbóli gyakorlása okából — az alsóbirói ítéletekkel ellentétesen — elutasítja. A pénzérték változásának figyelembevétele a magyar jogalkotásban.* Irta: Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán, a mi kin kiUügyminiszteriumbau alkalmazott bírósági titkár. A világháború kezdete óta az árváltozás lett ugy a közgazdasági politika, mint a jogszabályalkotás legfontosabb kérdésévé. A hirtelen és jelentékeny árváltozásoknak tulajdonítható a gazdasági válság, mely a társadalomnak hol egyik, hol másik rétegét károsítja, mely egyeseknek könnyű gazdagodási alkalmat nyújt nagy tömegek rovására és állandó nyugtalanságra, a kedélyek állandó forrongására ad alkalmat. A árváltozásnak a kötelmi jog terén az a hatása, hogy a kötelzettség és a teljesítés értéke közt különbség mutatkozik. • A Magyar Jogászegylet 1921 december 3-iki ülésén tartott előadás.