Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Külföldi államfők magánvagyonának jogi helyzete Angolországban

80 nek az angol Pkillimt é („International Law'' II. köt. 108. 1.) e Korokban ad kifejezést: Az általános európai szokás az idegen uralkodók ingóságait kiveszi az illetékek, vámok fizetésének kötelezettsége alól, valamint a rendes vámvizsgálat alól is. Általános nemzetközi jogi szokás szerint ea a mentesség kiterjed a külföldi uralkodó vagy családja részére rendelt javakra is a külföldi országok területén való átvitelnél. Ami a külföldi uralkodóknak egyéb — akár ingó, akár ingatlan — magánvagyonát illeti, az igen előkelő nemzetközi jogi tekintélyek szerint is, alá van vetve a helyi hatóságok részéről jöhető lefoglalásának, elkobzásának, vagy zár alá vételnek, nemkülönben a közigazgatási adóknak és vámoknak is. Zsoldos Benő. Szabad-e tovább követni Marxot? Társadalompolitikai tanulmány: Irta: dr. Szüts Kálmán. Alapos előtanulmányok nyomán készült mélyreíátó tanulmány került a közelmúltban a könyvpiacra, amely a napjainkban különösen aktuális társadalmi és gazdasági kérdésekkel foglalkoaik "Szerzője bemutatja a társadalom anyagi termelésének eddigi fejlődését. Ismerteti a termelésben működő energiákat és azok hatását, amint azok a fejlődés folyamán az egyén fölé nőttek, s bár összehatásukban az emberiség egészét előre is vitték, működésük közben gyakran lesújtották a társadalmi egyént. Érdekes eszinemenettel vázolja, hogy a többtermelés a egyén legbensőbb természetéből folyik, mégis — társadalmi alakjában, legújabban tőke elnevezés, alatt. — gyakran Ínségbe és kétségbeesésbe döntötte az embert. Kimutatja, hogy a társadalom és az egyén anyagi előhaladásának útját az emberi gondolat igyekszik egyengetni. Az egyéni gondolat társadalmi alakja a társadalmi eszme. A társadalmi eszme azonban gyakran helytelen. Fejlődése folyamán még a helyes egyéni gondolatból is téveszme fejlődhetik, amely a társadalmat kárositó cselekedetekre indithatja. — A- mű második részében szerző a kommunizmus eszméjével foglalkozik. A kommunizmus szerző szerint uj termelési alapok létesítésére törekedett, ez azonban nem sikerülhetett, mert a marxizmus az anyagi termelés jelenségeit helytelenül fogta fel, gyakorlati alkalmazásában csak rombolásra, a birtokviszonyok megzavarására s a társadalmi termelés tönkretételére vezetett. Uralma alatt az állami kényszer és a tőke hatalma még nagyobb lett. — A kommunizmus eszméjének bírálataképpen szerző arra a konklúzióra jut, hogy Marx bírálata csak ugy teljes, ha eszméjével szembe uj eszmét állítunk.. E vezérgondolatához képest a mű harmadik részében igyekszik az anyagi termelésben észlelhető törvényszerűségeket felkutatni és az anyagi termelésnek olyan alakját bemutatni, ami az észlelt törvényszerűségeknek megfelelő. Végezetül pedig arra vonatkozó nézetét fejti ki, hogy. a termelés eredménye miként volna a' társadalom folytonos és szerves továbbfejlesztésére fordítható. — A munka a társadalomgazdasági jelenségek iránt érdeklődők előtt élvezetes és tanulságos olvasmány..