Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A terror pszichológiája [3. r.]

tartalom szerint osztályozott terrornak. De ezen kivül meg számtalan faja van a rémitésnek a tartalom alapján disztingválva;' annyi, ahányféle érdekviszony képzelhető az egyes és csoport; vagy csoport és csoport közt. A tudomány ós "művészet vértanúi'mind csak azt bizonyítják, hogy a felsőbbrendű értelmi és esztétikai alkotások világában is ép ugy szerepe van a megfélemlítésnek, sőt rémitésnek is, mint a nyers hatalomért folytatott küzdelemben. Vagy nem erkölcsi terror-e az, mikor valamely tudományos vagy mű vészi irányzat érvényesülésének, valamely színdarab előadásának, vagy művész fellépésének útját vágják részint a sajtó, részint az utca felhasználásával? 3. A terror nagy változatosságot s intenzitási különbsé geketi tüntet fel a rémitésül használt eszközök szerint. Miután a terror lényegileg az akaratnak más vagy mások akarata alá helyezése meghatározott célból félelemkeltés révén; s miután számtalan intenzitása van az akaratnak, ami nemcsak egyénről egyénre változó, hanem különböző az népfajok, műveltség, foglalkozás, kor s nem szerint is, ebből következik, hogy a félelemkeltésnek is számtalan eszköze van. Rendszerint azonban a megfélemlítő tapasztalataiból és saját magából indul ki; ezenfelül biztosan el akarja célját érni. Következéskép olyan eszközöket fog választani, ami előreláthatólag biztosan célra vezet, amit alább a terror eszközeinél behatóbban fogok tárgyalni. Osztályozás látószögéből nézve a dogot, meg lehetne különböztetni a fizikai s erkölcsi terrort. A fizikai terrornál a félelemkeltés eszköze a testre való hatás; az eszköz tehát vagy az életet vagy a testi épséget vagy a szabadságot veszélyezteti; s ennek végrehajtásánál használt eszközök is a fizika? világból valók. Ilyen: rablásnál, zsarolásnál az öléssel való fenyegetés; a bolsevizmus terroristájánál a Dunába dobással, megcsonkítással, testi kínzással való fenyegetés, amiben az inquizieió borzalmaival versenyeztek. Az erkölcsi terror nem a fizikai életet s testi épségét, hanem szellemi életünk nyugalmát, érzelmeinket s erkölcsi életünket' veszélyezteti. Tipusa ennek a zsarolás, mely az ember családi boldogságát s nyugalmát; hivatali tekintélyét s állását; társarlalmi nimbuszát és polgári becsületét teszi ki veszélynek. Kollektív erkölcsi és gazdasági, de nem egyén, hanem MZ egész ország ellen irányuló terror az amszterdami nemzetközi munkásszervezet által ellenünk rendezett bojkott, mely szerint Hollandiában a nemzetközi munkások kongresszusa elhatározta9 hogy Magyarországot minden forgalmi eszköz ^ Az 1920. évi június 17-ifeí lapok szerint eszel a kérdéssel a nemzet gyűlés junios 16-ón behatóan foglalkozót;.