Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Jogi oktatásunk reformjáról

15 amelyen a jogtudomány, különösen a nemet jogtudomány a magánjog dogmatikáját kifejlesztette, tanulmányi rendünkben mellőzve van és a római jog története és rendszere mellett a megszabott óraszámban kelíöen elő sem volna adható, a magánjog dogmatikáját a magyar magánjogi kollégiumban kellene behatóan előadni: erre azonban a heti 5 óra két féléven át sem elegendő. ) Háttérbe van a magyar magánjog annyiban is szorítva, hogy annak hallgatására csak a harmadik évben kerül a sor. Az első év vegén a tanulónak a római jogból és a magyar joRtörténetből tekintettel a nyugateurópai jogfejlődésre, — a második év végén pedig a magyar közjogból, a közgazdaságtanból és pénzügytanból kell vizsgát tennie és az illető években ezeket a tárgyakat is kell hallgatnia. Magától érthető, hogy a tanuló ez alatt az idő alatt, egyes kivételektől eltekintve, a magyar magánjogot nem fogja hallgatni és ha arra a második évben be is iratkozik, amit a jogakadémiákra megszabott tanrend kötelességévé tesz, ebben a vizsgatárgyak melletti hallgatásban nem sok köszönet lesz. A közjog kivételével a többi tételes jogok tanítására és tanulására ezek szerint csak négy. esetleg csak három félév marad. Részemről mai tanrendünk legfőbb hibájának a tanulmányok sorrendjét tartom. A mai tanulmányi rend a tanulót, aki a gymnasiumban 8 éven át arra készült, hogy képes legyen közvetlenül az életnek tanulni és most már azzal a vágygyal van elteíve, hogy megismerje azt a feladatot, amelynek éíetét szentelni akarja, ismét csak előkészítő tanulásra utalja.5s) Idegenszerű, részben elavult és e mellett nehéz anyageal keíl megbirkóznia, amelynek hasznát nem képes belátni. Nem csoda, ha nem buzgólkodik az élőadások látogatásában, hanem mindjárt tanulmányi ideje kezdetén beleszokik az előadások látogatásának elmulasztásába. Ez a berendezés didaktikailag is kifogás alá esik. A tanítást azon kell kezdeni, ami a tanulóhoz közel áll, hogy így az ismertből haladjon az ismeretlenhez. Ehelyett a tanulmányi rend, mindenekelőtt régi idegen viláeba akarja a tamitót behelyezni. Mert hiszen a régi, letűnt kor jogának megértéséhez abba a korba kell magunkat beleképzelni, amelynek viszonyait az a jog szabályozta. Amidőn a mai osztrák eredetű tanulmányi rendűnk a jogkénzés súlypontját a római jogra helyezi, n^met minta után indul. E mintának követése azonban nem volt indokolt. Németországban ugyanis a római io<r egészen a lecnn'abb időkic mint u. n. közösjog — gemeines Recht — előjog volt. Ha tehát oít 18) ZItelmann az i. h. 12. éa t. f.