Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - a fiatalkorúak kriminalitása az országos bűnügyi nyilvántartás s a bűnügyi statisztika módszereiben

172 összefüggésben lévő Lényeges tényezői (személyi, környezeti viszonyok, bűncselekmény indítéka) hiven visszatükröződjenek. Bizonyos ugyanis az, hogy a kriminálpolitikára, amelynek szolgálatában az adminisztratív és legiszlativ tevékenység áll, döntő jelentőségű a bűncselekmények kóroktana. Midőn a bűncselekmények pilléreit tevő egyéni és kollektiv tényezőket kutatja, a kórisme megállapításánál a statisztika tudományának az induktív és deduktív módszert egyaránt alkalmaznia kell. A bűncselekmények kóroktanának kutatása ugy objektíve a társadalom erkölcsi jövője, mint szubjektive a kutatásnak a különleges intézkedések támogatta lehetősége folytán éppen a fiatalkorú bűnözők csoportjánál biztat leginkább sikerrel. Lelki és testi javaink, a közérdek födte egyéni boldogulásunk, társadalmunk átlagerkölcsi fokán nyugszanak; s ameiy nemzeti társadalom fájának életképes ifjú hajtásait betegség sorvasztja, ott a nemzeti fejlődés és jövő is veszélyeztetve van. A nemzeti akarat intézményes kifejezője, az áliajnhatalom. jogos önvédelmet folytat akkor, amikor a fiatalkorúak megímentésének szolgálatába nemcsak az adminisztratív és legiszlativ, hanem az ezek gyakorlati eredményeit szemléltető statisztikai tevékenységet is beállítja. A fiatalkorúak bűnügyi anyagának statisztikai feldolgozásánál az induktív módszer alkalmazását döntőleg előmozdítják a Bn. második fejezetét, életbeléptető 27.100/1909.. I. M. sz. (Igazságügyi Közlöny 18. évf. 12. szám) rendeletnek azok az. intézkedései, amelyek a fiatalkorú terhelt elleni eljárásban a tényállás részletes individualizációját elrendelik. A fiatalkorú terhelt ellen folyamatba tett eljárásnak a tényállás felderítéséhez szükséges körülményeken felül ki kell terjednie mindazoknak az adatoknak és körülményeknek kipuhatolására és megállapítására, amelyekből a bíróság a fiatalkorú terhelt egyéniségét, értelmi és erkölcsi fejlődésének fokát és életviszonyait megismerheti. Különösen ki kell deríteni a fiatalkorú terhelt előéletét, családi és vagyoni viszonyait, foglalkozását, életmódját, magaviseletét, társadalmi helyzetét és a környezetet, amelyben él, főként azt a körülményt, nincs-e a fiatalkorú terhelt eddigi környezetében erkölcsi romlásnak kitéve, vagy nem indult-e züllésnek („környezettanulmány", 27.100/1909. 1. M, sz. rendelet 18. §.). A bűnügyi nyilvántartás fonetikus rendszerében csoportosított fiatalkorú anyag fontossága kidomborodik az idézeti rendelet 19. §-ának következő intézkedésében: „a környezet-