Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - a fiatalkorúak kriminalitása az országos bűnügyi nyilvántartás s a bűnügyi statisztika módszereiben

169 betűrendben csoportosítja, a fényképeket pedig sorszám, az ujjnyomatiiapokat képleteik szerint tartja nyilván. A bűnügyi nyilvántartás anyagának ekként szisztematikusan csoportosított is nem a statisztikai számszerüség jegyében feldolgozott adatairól az országos bűnügyi nyilvántartó hivatal büntető és más ügyekben az eljáró hatóságoknak és közegeknek az alaprendelet szabta korlátok között, szabályszerű értesítéseket ad. (24300/1908. I. M. sz. rendelet 1— 1 46. §-ok). A büntetőlap stb. anyag tehát a bűnügyi nyilvántartó hivatalban nem a statisztika módszerének számszerű tagozódásában, hanem „par excellence" az azonnali értesítés adhatás szemszögéből lesz feldolgozva és csoportosítva. A fiatalkorú elítéltekről a Bn. 17. §-ának 4-ik pontja alapján kiszabott büntetőlap köteles határozatokról a bűnügyi nyilvántartó hivatalhoz beérkező büntető stb. lapok tehát nem a fiatalkorúak bűnügyi statisztikája céljaira osztályoztatnak, hanem a vezetéknév szerinti fonetikus csoportosításnak a nyivántartás feladatát szolgáló módszerében a büntetőjogilag teljeskom elitéltek nyilvántartási anyagába beolvadnak s az a körülmény, hogy á nyilvántartott elitéit vagy terhelt fiatalkoru-e vagy sem, o nyilvántartás kezelési módszerének homogenitását nem érinti. Az országos bűnügyi nyilvántartást szabályozó 24300/ 1908 I. M. sz. alaprendelet 1908. évi október hó 15-én, tehát oly időpontban keltezett, amikor a Bn.rnak a fiatalkorúakat tárgyazó 1910. évi január hó 1-től hatályos rendelkezései (Bn. 15—31. §-ok) még csak elméleti jelentőségűek voltak, s a bírói és közigazgatási gyakorlat révén a gyakorlati jogiéletbe és közigazgatásba bevezetést még nem nyerhettek. Ennek dacára a bűnügyi nyilvántartó hivatal tíz éves működésének tapasztalatai és eredményei alapján bizton megállapítható, hogy az idézett alaprendelet akkor, amikor a BIL 17. §-a 1—3. pontjainak intézkedéseit a nyilván/tartásból kihagyta, s a büntetőlap köteles fiatalkorúak kezelését a nyilvántartás általános feladatainak alárendelte — a nyilvántartás céljait hiven szolgálta. Az indokok: a nevelőintézkedéseknél a minősítő hatály\ hiánya, s a fonetikus kezelés egyeségességén nyugvó értesítésadás gyorsasága, ezt a rendelkezést a gyakorlatban is beváltották. Kétségtelen az is, hogy a Bn. 17. §-a 1—3. ponitjának kiesése s a 4-ik pont bevétele folytán a bűnügyi nyilvántartási a fiatalkorúak bűnöző anyagának kisebb, de kriminológiai sajátosságánál, a felső korhatárhoz való átmenetnél fogva, legértékesebb részét öleli fel, amelybe a 24,300/1908. I. M. sz. ren-