Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A nemzetek szövetségének első közgyűlése

4 döntését nc a jog uralmában keressék és ne ragadjalak meg minden eszközt, mely elkerülhetővé tegye,- hogy az embert életet, a kultúrát, a vagyont tönkre tevő emberirtásba fúljon bele az emberi haladás minden vívmánya. III. A nemzetek szolidaritásának gondolata és ennek szervezése különböző jelszavak és különböző formák között él azóta, mióta az.emberiség kultúrélete t él. Ezt a gondolatot még az antik világból örökségképpen vette át a középkor. Ismerték ezt niár a görög nagy gondolkozók, mihelyt a „polis" autarchiájáa túlemelkedett a görög bölcsészet. A rómaiak e gondolat hatása alatt világállamot alkottak. A keresztény középkor e gondolatnak hódolt, midőn az összhangzóan tagolt világorganizmust fejlesztette ki, a szent római császárságban és az egész keresztény világ fejében, a római papában. A keresztény középkornak ez összhangra törekvő gondolata az uj korban a szuverén államok között a nemzetközi jog formájában tágabb és szorosabb kapcsolati tervezetekben él tovább és dacára az újkor sok ellenségeskedésének és háborúinak, kiemelkedett az a nemes törekvés, hogy a szemben álló nemzetek nyers hatalmát a jog uralma fékezze. Azt a különbemsok bajt és szerencsétlenséget okozó „állami egyensúly" (balance of powers) elméletet is a jog védőszárnyai alatt hirdették, sőt magát a hábcrut is mint „ultima ratiót" jogintézményül illesztették be a nemzetközi jogrendbe. Az államok közötti nemzetközi viszonyt némelyek csakis a jog szervezetével a nemzetközi bíráskodással vélték és vélik ma is megoldani, mások oly szoros kapcsolatot hirdettek, melyet az államok fölött álló állam a ,.Staatenstaat" gondolata jelöl meg. Pozitív javaslatok egész sorozatát adták nekünk örökül a letűnt századok gondolkozói, gyakorlati államférfiai és utópista ábrándozói. Franciaországban, hol -a. nemzet; gondolat mint szervező erő először érvényesült az államban, a nemzeti gondolat alapján akarták reformálni a világot és már a XIV. és XV. században ezen a földön keletkeztek az első rendszeresnek nevezhető nemzetközi szervező tervezetek. Az első valóságos nemzetközi szervezeti javaslat Pierre Dubois béketervezete volt. A Podiebrad-féle szervező javaslat is tulajdonképen francia eredetű, mert ez a Grenobleböl származó Marini műve — szintén nemzetközi alapon kívánta szervezni Európát. Más írásaimban bővebben foglalkoztam e kérdés történeti részével és nagy elismeréssel szóltam különösen Ter Meulen nagybecsű munkájáról, mely e kérdéssel eredeti források alapján behatóan foglalkozott. E helyütt még csak azt említem fel, hogy a javaslatok egész sora van, melyek nemzetközi alapon akarták összekapcsolni Európa nemzeteit. Nagyon tévednénk azonban, ha azt hinnők, hogy ezek a