Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1921 / 3. szám - a fiatalkorúak kriminalitása az országos bűnügyi nyilvántartás s a bűnügyi statisztika módszereiben
166 sége meg volt, büntetőjogi felelőssége megállapítható; ebben az esetben is a Bn. 17. és BtL 18-ik §-ában a prevenció alapgon do&tából következő „egyéniesités" elve annyira előtérbe nyomul, hogy a fiatalkorú megmentése mellett minden egyéb früníetőjogi tekintet a háttérbe szorul A cél az, hogy a fiatalkorú bűntettes a tisztességes társadalom részére meginentessék; a bírói intézkedésnek tehát a natalkoru egyéniségét, értelmi és erkölcsi fejlettségének fokát, életviszonyait és az f^et összes többi körülményeit mérlegelni keü akkor, amikor a Bn. 17. §-ának 1—3-ik pofltjában meghatározott intézkedések közül alkalmazza azt, amely a fiatalkorú jövőbeli magaviselete és erkölcsi fejlődése, szóval megjavítása érdekében szükségesnek mutatkozik. Minthogy a Bn. 17. §-ának 1—3-ik pontjai a fiatalkorúakkal szemben a „represszivitás'* gondolatát teljesen elejtik, s minit egyetlen célt a fiatalkorú bűntettes megjavítását és megmentését szándékolják, az 1—3-ík pontban felsorolt s az általános büntetőjogban különben sem minősítő hatályú „intézkedések" (dorgálás, próbárabocsátás és javitónevelés) az országos bűnügyi nyilvántartás anyagába sem kerülhetitek bele. A 24300/1908. í. M. sz. rendelet 1. §. 2-ik bekezdésének ismertetett tiltó rendelkezésé azonkívül, hogy a Bn. idézett intézkedései a minősítő hatályt és a repressziv célzatot elejtik - - a fiatajkoruakra vonatkozó legislatorius tevékenység ama rnásik vezérmotivumán is nyugszik, amely óvatosan kerüli mindazt, ami a fiatalkorút javulásában, erkölcsi újjáéledésében s a becsületes társadalomban elfoglalandó helyébe régi életéből mint diffamáló, megbélyegző mozzanat átkísérné. A fiatalkorú bűnöző amidőn a javitóintézkedések hatása alatt régi bűnöző életmódját és erkölcsi téveszméit szennyes ruhaként levetkezi és a tisztességes társadalom tisztult erkölcsi felfogásához és rendes_életmódjához alkalmazkodik; erkölcsi aljjáéledésében éppen az őt megjavított és jövő tisztes életútját egyengető államhatalom intézkedése folytán nem szabad, hogy uj életébe régi kriminalitásából oly. mozzanatokat vigyen magával, amelyek őt a felületesen gondolkozó és elhamarkodva itéfő társadalom részéről megbélyegzésnek tehetnék ki. A jobb útra tért fiatalkorúra az ily megbélyegzés nemcsak lelki visszahatással, hanem ha üldözéssé fajul, anyagi boldogulásának meggátlásávai s igy végeredményben a régi bűnöző életmódba való visszataszitással is járhat. A_ fiatalkorú bűnöző erkölcsi rehabilitációja a Bn. 17. §-ának 1—3. pontja céljának elértével automatikusan kell, hogy bekövetkezzék. Ezen intézkedések nyomán utólagos állandó jellegű erkölcsi „stygmau hátra nem maradhat. A Bit. 17. §-ának utolsó bekezdése is eztt a célt szolgálja akkor, amikor