Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A terror pszichológiája [5. r.]

158 nek, akár csoportok, akár az állam vezeti is a megfélemlítést. Ha csoport, csoport vagy osztály, osztály ellen lep fel, az már nagy zajjal s nagy energia felhasználásával történik, s azt bizonyítja,' hogy vagy a társadalom egész szerkezeteben vagy annak egy részében valami rendellenesség fészkelte be « magát. Ilyenek a sztrájkok, politikai pártok küzdelmei,^ melyek főleg a választásoknál lépnek föl; vallási összecsapások, melyek a letűnt századokban szertelen sok gyötrelmet s ivedést váltottak ki, de ilyenek főképen a kommunisták itettei s brutális küzdelmei a hatalom kizárólagos birtokáéirt stb. Akármilyen legyen is a terror, ha az teljes egészében ^íiyolódik, az utolsó stáció mindig az akarat összeomlása behódolás. A beh^dolásnak csak négy típusát említem föl, melyek a jellemek különbözőségéből bontakoznak ki. Korántsem ir ez kimerítő felsorolás lenni, s csak illusztrálni kívánom el a behódolás különböző formáit, mely annyiféle és oly :szerü, ahányféle az emberi jellem. E szerint vannak: akik meggyőződésből hódolnak be; b) akik meggyőződést nlelnek önző érdekekből, ezek a konjunktúra emberei; c) akik anélkül, hogy a behódolásból hasznot akarnának húzni, behódolnak gyakran, a legkisebb ijesztésre vagy azért, mert meggyőződésű^ nincs, tehát sodródnak, mint pehely a szélben, ezek azok, akiket Eibot amorf jellemeknek nevez; vagy ímpulziv jellemük hajtja az ijesztéstől kitűzött cél irányába; d) akik a rémület hatása alatt erkölcsileg1 teljesen összeomlanak, ezek a félénkek, melynek patológiai formája a gyávaságnak az az alakja, melyben semmi ellenálló képesség sincs; a legkisebb ijesztésre összeomlik mint a kártyavár. ad a) Midőn bármily félelemkeltésnél vagy rémületnél a megfélemlített meggyőződésből hódol be, nem is lehet szó az akarat engedelmeskedéséről, mert hiszen a félemlítő s megfélemlitett egy eszmeáramlat sodrában van. Éppen ez okból ez az eset" nem. egyén, hanem csoport elleni terrornál fordul elő, mert egy ember nyomban megérteti magát, hogy a vele szemben lévőkkel egy közös eszmének áll szolgálatában. Midőn pedig csoport csoport ellen lép föl a megfélemlítettek sorából, nyombon kiválnak a heterogén elemek s az ellenséges táborhoz csatlakoznak a psichikai, vegy-rokonság elvénél fogva. így van ez minden mozgalomnál, akár vallási, akár politikai, akár társadalmi mozgalomból kifolyólag álljanak is szemben a csoportok. Ezt tapasztaltuk a háborúban, midőn a csehek átpártoltak az ellenséghez, mert imperialista törekvésük kielégítését onnan várták; így volt ez a kommunizmusnál is; láttuk hogy a társadalom minden osztályából s az államhivatali kar minden rétegéből akadtak hivői /