Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A terror pszichológiája [5. r.]

pet sem különb; sőt százszorta gonoszabb a hajdani keleti des­poták uralmánál, mert cjzek műveletlen, felsőbbrendű érzel­mekre képtelen tömegeket tartottak rabigájak alatt, a prole-­tárok ellenben olyan társadalmi osztályt vetettek alá a durva tömeg uralmának, mely nemzedékeken át a műveltség es felsőbbrendű érzelmek légkörében élt s igy idegrendszere hi­hetetlenül megfinomodott, minek következtében a legkisebb ingerre is reagál, tehát érzelmi küszöbén felül oly tinóm és gyöngéd érzelmek jelennek meg, melyekről a műveletlen em­bernek fogalma sincs. Ebből következik, hogy örömei is fino­mabban cizelláltak, de fájdalmai is mélyebbek, élesebbek és bonyolultabbak. Olyan a lelkületük, mint a finom precíziós mérleg, mely a lehelletre is megmozdul, mig a durva, műve­letlen mob kedélyének szerkezete a hídmérleghez hasonló, mely kilós sulyokra sem reagál. Vérlázító kegyetlenségük te­hát azt váltotta ki, hogy azok a jóizlésü müveit emberek, akik a szociáldemokrácia egyik-másik eszméjében igazságot lát­tak s igy ezen eszmékkel rokonszenveztek, most, hogy meg­ismerkedtek a proletárdiktatúrával, az egész szociáldemokrá­ciától borzadnak és erkölcsi felháborodással fordulnak el attól. A proletárok uralmának célja korántsem a szociális ter­melés volt, amit hébe-hóba jónak láttak publikálni, hanem a burzsoá kifosztása., sanyargatása s megalázása, ami a hata­lom elnyerés eszköze volt. Legjobban bizonyítja ezt az a kö­rülmény, hogy a május elején tartott tanácsok országos gyű­lésén, mely körülbelül egy hétig ülésezett, három napon át csakis azzal foglalkoztak, hogy elég szigorúan bánnak-e a burzsoávaL s azok kínzását és gyötrése! t nem kellen e~e még jobban fokozni és szigorítani. íme a maga durvaságában s szertelen méreteiben dom­borodik ki a terror fent tárgyalt négy eleme a kommuniz­musban: a proletárok hatalmi cél kitűzése, "helyesebben az agitátorok hatalmi vágyának kielégítésére való törekvése a megtévesztett s lelkiismeretlenül vakságban tartott munká­sok százezreinek, mint modem helotáknak felhasználása ré­vén.; a rémités, mely a burzsoá, minden életfunkcióját gyö­kerében támadta meg; ennek psychikaj határa: a rémülés és végül a rémülés eredménye, a burzsoá akaratának megbénu­lása. A mások akaratára megfélemlítés utján való hatás egy társadalmi jelenségben sem domborodik ki oly harmonikusan és szintén szemmel láthatólag, mint a proletárdiktatúrában. Más jelenségeknél néha az egész megfélemlítés komplex fo­lyamata erőtlen és halvány, néha egyes elemei összehúzód­nak, törpék, alig észrevehetők, a kommunisták terrorjában ellenben mind a négy elem hozzájuk mért durvaságban jele­nik meg, azért alkalmas különösen ez a rémuralom, a terror kollektív psychologiai jelenségének tanulmányozására.

Next

/
Thumbnails
Contents