Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A terror pszichológiája [5. r.]

149 okozó baktériumok tanulmányozására s azok megismerésére; hasonlóképen az elmekórtan veszi kezébe az idegélet beható tanulmányozását, ami a psychologia fejlődésének beláthatatlan perspektíváját nyitja meg, ha végig gondoljuk magasabb látószögből a kultúra fejlődési fokozatait, meggyőződünk róla, hogy végelemzésben a kultnrában minden lépést felfelé az tette lehetővé, hogy bizonyos bajokat, bizonyos káros környezeti hatásokat végigszenvedtünk, s a szenvedés tanitott meg a* kikényszeritett nagyobb szellemi erőkifejtés révén arra, hogy a szenvedés elleni küzdelem miképen fordítható a kultúra javára. Erős a. meggyőződésem, hogy amennyit szenvedett a mostani generáció a kommunizmus pokoli gépezetének tökéletes funkciójától, a szolidaritásnak az a cementje, mely ezt lehetővé tette, a kulturerők liatása folytán megerősödve, a jövő generációknak ép annyi erkölcsi és fizikai hasznot fog hajtani, mint amennyi szenvedést zúdított a mostani nemzedékre a bolzsevizmus. Téves volna azonban azt hinni, hogy a kommunizmus pokolgépét az a néhány desperádó szerkesztette meg, akik mo-t a pokol tüzét Magyarország ellen a külföldről szitják és hogy a szolidaritásban, egyesülésben rejlő erőt Marx és Engels fedezték fel. midőn a Kommunista Kiáltvány végén egyesülésre hívják fel a világ proletárjait. Az egyesülésben, a vállvetett működésben levő erő felismerése nem modem találmány; ismerte azt az ember mindig, amint Krapotkin és Lanessnn-') kimutatják, sőt már az állati életben is léptennyomon feltalálható az;28) a szocialisták csak rendszerbe foglalták, tudatosan és célszerűen kiépítették szakszervezeteiket annak meg*felelőleg s pedig oly tökéletességgel, amihez nem is lehet hasonlítani a mult századokban fennállott titkos társaságokat. Csak a jezsuita-rend közelitette meg azt, virágzani korában. Korántse gondoljuk azonban azt, hogy a szocialisták szolidaritása erkölcsi, szociális alapon és a felebaráti szereteten nyugszik, ott is dúlnak belvillongások. az egyéni érdekből kisarjadzó irigység, kajánság, gyűlölet ott is tombol, de az osztályharc jelszava s a közös ellenségnek tekintett burzsoá elleni küzdelem egységes frontja azt. háttérbe szorítja. Az agitációk és szakadatlan izgatások azt a szilárd meggyőződést váltják ki a munkásságban, hogy nagyobb érdekük, s több hasznuk kapcsolódik a burzsoá leigázásához, mint az egymással szemben álló egyéni érdekek kielégítéséhez. Néha fogcsikorgatva ugyan, de bennmaradnak a szolidaritás acélgyürüjében s ha a jobb világrenddel való ámitgatások da-7) Krapotkine: .,L'eutraidc"; Lanessán: -La Lutte poor l'existence'' • sa) Romanes: . L'intclligence des animaux.