Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - A választott bíráskodás. Irta: Dr. Fabinyi Tihamér. Budapest 1920. 269. l

144 „„-~u íuuneKben jellemzi, hogy elsősorban a felek kétoldalú rendelkezése alatt áll. Csak másodsorban irányadó a választott bírák belátása. Ennek oka, mint a szerző helyesen kiemeli, az állami bíráskodással szemben abban áll, hogy a választott bircteág egészében a felek akaratából meríti létét s így az eljárás módjának megállapítását a felek kizárásával egyedül a választott bíróra bízni nem volna méltányos. (165. L) Mindazáltal, ha a választott bíróság megsérti a felek által megállapított eljárási szabályokat, ennek szankciója legfellebb csak kártérítés, maga a meghozott választott bírósági ítélet azonban nem érvénytelen s érvénytelenítési keresettel sem támadható meg, kivéve ha a határozathozatalra vagy a bíróság alakítására vonatkozó rendelkezésük lett megsértve. A szerző a választott bírósági eljárásnak egyik legjelentősebb tételét teljes joggal ebben látja. (166. 1.) A szerző ezután igen tanulságosan taglalja az eljárás egyes kérdéseit, így különösen a felek képviseletét s ezzel kapcsolatban az ügyvédi képviselet kérdését; továbbá a perbeli mulasztást, az eljárás költségeinek kérdését, ezzel összefüggően a bíróságnak költség önmegáliapitást jogát stb. Figyelmet fordít arra a kérdésre is, hogy a választott bíróság mennyiben van kötve az anyagi joghoz. Itt tőlem eltérően azt vitatja, hogy a választott bíróságnak akkor is megvan legalább a lehetősége az anyagi jog alkalmazásától eltekinteni, ha egyébként a felek az itélet indokolását nem engedték el. (207. 1.) A munka befejező szakaszában a szerző szól a választott bíráskodás jövőjéről. Helyesen ismeri fel, hogy az intézményre nagy jövő vár. Az életben különösen akkor fog nagy szerepet betölteni, ha az jükalmj választott bíróságok mellett nagyszámban lesznek állandó választott bíróságok is. (255. L>. A munka polgári perjogunk egyik legértékesebb s a gyakorlat szempontjából egyik leghasznosabb monográfiája. A szerző mélyreható jogászi elemzéssel és blfeff Ítélettel dolgozza fel anyagát. Felhasználja az egész irodalmi, töi^énynozási anyagot és a birói gyakorlatot; valamennyit beható bírálatban rószesiti s azután mindig nagyon meggyőző érveléssel kifejti saját álláspontját. Munkája jogi irodalmunknak egyik legszebbeu megirt terméke. Kerekded és világos nyelvezete igen vonzó olvasmánnyá teszi. Jogi irodalmunknak igen jelentős nyeresége, s bármely nagy kultúrnép jogi irodalmában is a jogi monográfiák közt az elsők sorába kerülne. Lelkem fevidul, mikor ezt leírhatom. Mérhetetlen szomorúságunkban megkönnyebbülés, olvasni ilyen munkát. Abban a dermesztő sötét éjszakában, mely most ráborul a magyar nemzetre, mikor szellemi élete is kezd megbénulni, mert tudományos munkát kiadni már alig lehet, a szerző munkája messze bevilágító őrtűz, mely ébren tartja hitünket egy szebb jövő iránt Magyary Géza. Okleveles ügyvéd, törvényszéki jegyző, hosszú ügyvédi és bírósági gyakorlattal, — kilépve az állami szolgá'atból, — forgalmasabb ügyvédi irodában irodavezetői állást, vagy hasonló alkalmazást keres, esetleg társulna. — Cím a kiadóban.